Huszárbálra készülnek Marossárpatakon

Szombaton, október 29-én, az első győztes marossárpataki csata (1848. október 31.) emlékére a marossárpataki 15. Mátyás huszárezred hagományőrző csapata és a Marossárpatakért Egyesület tizenegyedik alkalommal szervez emlékünnepséget és hagyományőrző huszárbált.

Fotó: Berekméri Edmond

Szombaton, október 29-én, az első győztes marossárpataki csata (1848. október 31.) emlékére a marossárpataki 15. Mátyás huszárezred hagományőrző csapata és a Marossárpatakért Egyesület tizenegyedik alkalommal szervez emlékünnepséget és hagyományőrző huszárbált. A rendezvényre több erdélyi huszárcsapat kapott meghívást és jelentette be részvételét. A szervezők külföldről is várnak vendégeket.

Az ünnepség 18 órakor kezdődik a helyi történelmi szoborparkban, ahol a huszárok és a vendégek az 1848-as marossárpataki győztes csatáról fognak megemlékezni. Ezt követően állófogadás lesz a sportcsarnokban, amit vetített képes beszámoló követ a Mátyás-huszárok évi hagyományőrző tevékenységéről. A huszárbál ünnepélyes megnyitóját 20 órára tervezik, majd a marossárpataki Székely János hagyományőrző tánccsoport fellépése és a megszokott huszártánc következik. Az estebéd után idén is megválasztják a bálkirálynőt, majd tombolasorsolás lesz értékes nyereményekkel. A hajnali kóstoló után, amit két óra körül fognak felszolgálni, tovább folytatódik a bál, minőségi tánczenével, illetve nótázással.

A bál védnöke a Castellum Alapítvány. A táncmulatságon csak meghívóval lehet részt venni. A megjelenés egyenruhában, díszmagyarban vagy népi viseletben javasolt.

A falu határában vívott 1848-as ütközetről így ír Kőváry László történész:

„...Beczman ezredes (sz.m. a székely katonaság vezére) arra a hírre, hogy Urbán Szászrégenből Maros-vásárhely megtámadására készül, útját Szászrégen felé vette. Az első ütközet Marossárpatak határában, a Maros partján levő Berekben zajlott le október 31-én. A Beczman seregét alkotó háromszéki gyalogzászlóalj, 30-40 Kossuth-huszár és néhány ezer nemzetőr Urbán serege ellen két oldalról indított támadást: a sárpataki erdő felől és attól jobbra, a Maros partja irányából. Jakab Elek szemtanú így örökítette meg az eseményeket: A csapatok egyszerre érkeztek a kitűzött helyre. Szólt a puska, suhogott a kard, a szurony dolgozott (...) Néhány perc alatt sűrűn fedte a zöld vetést az elesettek teste. Az ellenség egy része a Marosba ugrott, s ott úszás közben lövetett le vagy levágták az utána ugrató huszárok, más részük a falu kertjei közé húzódott és itt lövetett agyon, a legnagyobb szám, kegyelmet nem kapva, a csatatéren halva maradt. (...)”