Holdkővel üzérkedett csillagászati áron

Mivel a holdkőzet nemzeti kincsnek számít az Egyesült Államokban, törvénytelen árusítani, így a nő rács mögé került.

Holdkőzettel próbált meg üzérkedni egy nő az Egyesült Államokban – sikertelenül.

Csillagászati árat kért a kőért, 1,7 millió dollárt, és már-már azt hitte, nyélbe ütötte az üzletet, amikor a vevő felfedte, hogy ő valójában a NASA – az amerikai űrkutatási hivatal – ügynöke.

Mivel a holdkőzet nemzeti kincsnek számít az Egyesült Államokban, törvénytelen árusítani, így a nő rács mögé került. Akkor sem jár túl jól, ha kiderül, hogy a kőzet nem is holdi, hanem földi, utóbbi esetben ugyanis csalásért ítélhetik el.

Holddarabkája van egyébként mindegyik amerikai tagállamnak, továbbá 136 országnak – legalábbis kellene, hogy legyen.

Még Richard Nixon elnök ajándékozott az amerikai holdmissziók gyűjtéséből.

A Holdat ugyan nem „hordták le”, de 4 mázsányit hoztak belőle, mintegy 2200 kőzetdarabot. Nemrégiben egy „leltározás” kiderítette, hogy 10 amerikai tagállam és mintegy 90 ország nem tud elszámolni saját holddarabkájával.

A törvényi tilalom ellenére van feketepiaca a Holdnak, és dollármilliókra tehető az „utcai” kőzetárfolyam, így a szóban forgó holdárusnő már csak a hitelesség kedvéért sem kínálhatta olcsón portékáját, melyről még nem tudni, hogy földi-e vagy „égi”, de a NASA különleges laboratóriumi vizsgálatokkal könnyedén kideríti. Ha a kő tartalmaz armalcolitet – ezt az ásványt a Holdon fedezték fel –, akkor valódi.

Az armalcolite elnevezés egyébként ARMstrong, ALdrin, COLlins nevek betűiből tevődik össze, a három űrhajóséból, akik először jártak a Holdon.

A nőt őrizetbe vétele után elengedték, még nem indult ellene eljárás.