Csütörtöki kimenő
Azt kérdezték nemrég tőlem: hogyan gyógyít a műveltség? Milyen gyógyvíz a kultúra?
Észrevétlenül hat. Lassan történik meg a tőkefelhalmozás. Évek és tanulmányok szükségesek hozzá. Lelki alkat és engedelmes akarat. A koncentrátum kicsapódása váratlan és gyakran örömteli. Ahogy felismerünk egy tételt az V. szimfóniából, ahogyan meg tudjuk mondani, merre van a Mester utca egy külföldinek, ahogy ráismerünk egy stílusra, ahogy felismerjük egy filmrészlet alapján az egész filmet, címére is, főszereplőire is emlékszünk. Ahogyan megértjük a verset. Ahogyan a könyvet forgatjuk, fogadjuk. Véleményünk mérlegelés lesz. Érvekre alapozott. Vagy évekre?
A kultúra magabiztossá tesz. Emberek, akiket elveszettnek látsz, egy adott szituációba kerülve okosan, kulturáltan cselekszenek, nem is hitted volna. Megvan hozzá az előképzettségük. A cselekvési mintát a (szakmai) kultúra szolgáltatja. A kultúra, a saját kulturáltságod álláshoz juttat, társakat szerez, gyógyítani tudsz általa, magasabb iskolákra akkreditál, bejuttat a felsőoktatásba, informálttá tesz. A világ kitágul, és tág marad. Végső soron milliókat nyerhetsz lexikális tudással egy tévés kvíz során. Akár milliomos is lehetsz. Szavak és eszmék, ötletek milliomosa – mindenesetre.
A kultúra gyógyír, ha színházba mész, ha beülsz egy moziba annyi anyagi jószágtól, javtól megcsömörölve egy plázában. A múzeum jótékony fáradtsággal fizet. Leülsz egy terem közepén, és csak bámulod szabadon Rembrandt Éjjeli őrjáratát a Rijksmúzeumban Amsterdamban. Vagy Van Goghra buksz, és napraforgói láttán nyárra vágysz. Utána jobban esik az étel, könnyebben veszed elő a tárcádat a múzeumshopban, hogy egy képeslapot vegyél vagy egy emléktárgyat.
A kultúra nyelvismeretet jelent. Ha rosszul érzed magad, vagy csak papírzsebkendőt akarsz venni, betérhetsz Lyonban egy gyógyszertárba, Frankfurtban egy drogériába, és franciául/németül vagy végső mentsvárként angolul kéred a gyógyszert, a papírtörlőt. Nem erény az államnyelv nem ismerete, megvetése. Ha vásárlóként a saját szülőföldeden mutogatásra kényszerülsz... Mondd, kinek van jó véleménye a nyelvbutákról?
A kultúrát gyakran ingyen adják, nem kell hozzá kérvény, miniszteri engedély, nagy protekció, tetemes összegek. Az iskola ingyen osztogatja, ha az oktatási rendszer működőképes, és rendelkezik bölcs, (meg)értő tanítókkal.
A kultúrát be lehet venni vízzel és alkohollal vagy minden kísérő nélkül. A kultúra önmagában is fogyasztható. Szellemileg hizlal, sőt extrém esetben megterhel. A kultúra adagokban jó. A műveltség lehet fárasztó, ha ostobán gazdálkodsz vele. Hivalkodás tárgya. Összemérve a kultúrákat, az ostoba ember veszedelmes következtetéseket von le, a bölcs befogadja, gyógyszerként, szellemi ajzószerként használja.
A kultúra sok pénzbe kerül, ha valami különlegesre vágysz. Ha gyűjtöd a civilizáció termékeit, amelyek lelkileg boldoggá tesznek: festmény, szobor, bélyeg, lepke-bogár, régi pénz, képeslap, jelvény, toronyóra elveszett lánca. Kérdezd meg a gyűjtőket: minden megszerzett újabb darab győzelem, kielégülés, büszkeség, lelki felvonó.
A kultúra vény nélkül is kapható.
