A kedd este gyanús és érthetetlen gyorsasággal elfogadott sürgősségi kormányrendelet a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárás módosításáról alaposan felkavarta a vizeket.
A kedd este gyanús és érthetetlen gyorsasággal elfogadott sürgősségi kormányrendelet a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárás módosításáról alaposan felkavarta a vizeket. Tegnap délelőtt már ezrek tüntettek Bukarestben a kormányépület előtt, a délutáni óráktól egyes megyékben a prefektúrák elé hirdettek meg (az elkövetkező napokra is kiterjedő) tiltakozó akciókat. A decemberi választások után alig pár héttel a még igencsak érzékeny társadalmat alaposan felkavarja és megosztja a kérdés, és könnyű a tömegeket utcára vinni. Ezért is furcsa, hogy a kormány számára oly sürgőssé, sőt prioritássá vált a Btk. módosítása. Nem a költségvetés kidolgozása, nem az egészségügyben, oktatásban tapasztalt súlyos hiányosságok kiküszöbölése vagy a beruházásoknak való nekilendülés. A hangzatos pannókat lengető, szemmel láthatólag jól összehangoltan tüntető tömegek, utcai megmozdulások egyeseket a ’89-es forradalmi hangulatra emlékeztetnek, mások a PSD-t szidják, vagy az igencsak „cselekvő elnökbe” átment Johannist és az őt az államfői székbe juttató ellenzéket hibáztatják, vagy esetleg a titkosszolgálatokat sejtik a tüntetések mögött. A politikai válságra immár a nyugati sajtó, de a gazdaság is gyorsan, érzékenyen reagál: a befektetők aggodalommal figyelik az eseményeket, a lej gyengülése elkezdődött.
A kormányrendeletben szereplő Btk.-módosítások között kétségtelenül a korrupciós bűncselekményekre vonatkozókra irányul a közvélemény figyelme, bár (talán szemszúrásból?) például a forgalmi bűncselekményekre, illetve a faji, nemi, nyelvi, vallási stb. alapon történő megkülönböztetésekre is vannak előírások. Anélkül, hogy tartalmában elemeznénk ezeket, mert az hosszabb tanulmányozást igényelne, felmerül a kérdés: miért olyan sürgős átvinni ezt a kormányrendeletet? A börtönök zsúfoltságára való hivatkozással időközben elhallgattak, a kormányrendelet indoklása szerint a módosításokat a képviselőházban sürgősségi eljárással sem lehet elég hamar elfogadtatni. Így aztán kedden este nagy hirtelen – a bírói, ügyészi testületek véleményének figyelembe vétele nélkül, nem várva meg a Legfelsőbb Bíró Tanács véleményezését sem – elfogadták a jogszabályt. Vajon az említett törvénykönyveket miért nem volt sürgős összhangba hozni az elmúlt évek során, annak ellenére, hogy a kezdetektől fogva több száz módosító javaslatot nyújtottak be a szakmai testületek? Arról már nem is beszélve, hogy a kormány ezzel a lépésével megkerülte a döntéshozót, vagyis a képviselőházat. Ismét, sokadszorra. Évek óta bevett gyakorlat a sürgősségi kormányrendeletekkel való kormányzás, de eddig egyik pártot sem zavarta ez különösképpen. Persze mondhatnánk, egyszer betelik a pohár. Avagy mások az érdekek? Kétségtelen, hogy a Btk. módosulásra szorul, pontosításokra, de ezeket nem a kormányon levő pártnak kell saját érdekei alapján, kerülő utakon megtennie. Egy biztos: a korrupciós bűncselekmények „puhítása” akkor, amikor a társadalmat minden rétegében átszövi a korrupció, igen nagy felelőtlenség. Valóban szükség van pontosításokra e bűncselekmények jobb definiálása, a vizsgálati szervek visszaélési lehetőségeinek kiküszöbölése érdekében, de ezeknek elfogadásával végig kellene járni a törvényes utakat. Így lenne hiteles a szándék.
