Híres erdélyi magyarok
2013-06-21 13:50:09
- Kuti Márta
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
Júniusi évfordulók
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
15. VENDREY FERENC (Sepsi-szentgyörgy, 1858. jún. 26. – Bp., 1940. júl. 4.): színész, komikus, a Vígszínház alapító gárdájának színésze. Aschermann Ferenc 1848-as honvéd ezredes fia. Kolozsvárott lépett színpadra, majd vidéki színtársulatoknál játszott. 1896-tól a Vígszínház tagja volt, 1924-ben az Unió színházaihoz szerződött, majd különböző fővárosi színházakban szerepelt. Nyugalomba vonulva vendéglőt nyitott a Vígszínház mögött, amely sokáig az író- és művészvilág találkozóhelye volt. A Vígszínház első együttesében jelentős része volt a színház stílusának kialakításában. Filmszerepeket is alakított.
16. TESSITORI NÓRA (Kolozsvár, 1883 – Marosvásárhely, 1969. jún. 26.): előadóművésznő, Kőmíves Nagy Lajos rendező felesége. Tisztviselőként dolgozott, közben énekelni tanult. Kolozsvárott lépett föl első ízben, 1920-ban, attól fogva versműsorokkal járta az erdélyi váro-sokat. A két világháború közti idők legjelentősebb egyénisége volt az erdélyi szavalóművészet területén, a műfaj új útjait nyitotta meg. Előadásmódját egyszerűség, zeneiség, a vers mint gondolati hangulati egység tökéletes tolmácsolása jellemezte. Művészetét a kortárs költők méltatták, alakját képzőművészek örökítették meg. Önálló esttel utoljára 1939 júniusában lépett föl. A negyvenes évek végétől 1954-ig, nyugdíjazásáig a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben beszédtechnikát tanított.
17. V. HEGYI LILI (Dunaharaszti, 1883. jún. 27. – Kolozsvár, 1967. nov. 2.): színésznő. Eredeti nevén: Tubai Amália. Bp.-en színi- és énektanulmányokat folytatott. A pályát a Népszínházban kezdte operaénekesnőként. Később vidéken játszott, majd 1911-től nyugdíjazásáig (1952) a kolozsvári színház tagja volt. Opera-, operett és prózai szerepeket egyaránt alakított.
18. MAILAND OSZKÁR (Algyógy, 1858. jún. 29. – Déva, 1924. nov. 30.): etnográfus. Kolozsvárt végzett tanulmányai után 1884-től Déván a magyar nyelv és irodalom tanára. A Kisfaludy Társaság megbízásából a román folklórt, ill. a román–magyar paraszti együttélés kérdéseit vizsgálta. – Fontosabb munkái: Az oláh népköltészet fő jellemvonásai (A Kisfaludy-Társaság Évkönyve, 1890); Újabb adatok az oláh nép költészetéhez (A Kisfaludy-Társaság Évkönyve, 1891); Székelyföldi gyűjtés (Magyar Népköltési Gyűjtemény. Bp., 1905).
19. BÍRÓ BÉLA (Nagyvárad, 1893. jún. 29. – Temesvár, 1975. márc. 18.): újságíró, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd közgazdaságtant tanult. 1921-ben ő szerkesztette és adta ki Nagyváradon a Művészvilág c. folyóiratot. 1923 és 1925 között Máramarosszigeten a Máramaros és a Máramarosi Újság c. lapokat szerkesztette. 1926-tól 1928-ig az Ujság és a Consum c. közgazdasági lap munkatársa volt Kolozsváron. 1929 és 1940 között Temesváron szerkesztett gazdasági lapokat; 1945 után a Commerz c. román és magyar nyelvű gazdasági hetilapot. 1948-tól az Agerpres temesvári tudósítója, 1949 és 1962 között a temesvári Szabad Szó belső munkatársa volt.
20. KRUPPKA ANDRÁS (Nagyvárad, 1878. jún. 30. – 1950. máj. 24): filmtechnikus, a magyar filmvilág egyik legrégibb munkatársa és a filmtechnika úttörője. 1915-ben önálló filmlaboratóriumot alapított, amely 1949-ben az államosítás alkalmával beolvadt a Magyar Filmlaboratórium Állami Vállalatba.
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.
