Híres erdélyi magyarok

Novemberi évfordulók, 2015

 

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. 

 

Teleki Sámuel, gróf (Sáromberke, 1845. nov. 1 – Bp., 1916. márc. 10.): Afrika-utazó, felfedező, az MTA t. tagja (1894). A göttingeni és berlini egy.-en természettudományi tanulmányokat folytatott, majd katonai szolgálatba lépett. 1881-től ogy.-i képviselő. 1886 őszén a pozsonyi Höhnel Lajos tengerésztiszt kíséretében Afrikába utazott, 1887. ápr. 12-én érték el a Kilimandzsárót. ~ elsőnek hatolt fel az örök hó határáig. Okt.-ben a Kenya-hegységet mászta meg, szintén elsőként az utazók közül. 1888. márc. – ápr.-ban felfedezték Afrika két nagy sós tavát, melyet Rudolf-, ill. Stefánia-tónak neveztek el, és a Rudolf-tó déli partján egy működő vulkánt; ezt Höhnelről nevezte el; ma is így szerepel a térképeken. 1888 nov.-ében érkeztek meg Mombasszába, ahonnan 1889 tavaszán tért haza. 1893-ban a Szunda-szigeteken és Elő-Indiában járt. Expedíciója Afrika felfedezésének történetében igen nagy jelentőségű. A jórészt teljesen ismeretlen területen megtett mintegy 3000 km-es út Afrika térképéről hatalmas fehér foltot tüntetett el. Az expedíció részletes és hiteles történetét Höhnel írta meg A Rudolf és Stefánia tavakhoz (I–II., Bp., 1892) c. művében. 

De Gerando Ágostné, gróf Teleki Emma (Hosszúfalva, 1815. nov. 5 – Pálfalva, 1893. ápr. 30.): írónő, Teleki Blanka nővére. Franciao.-i utazása alatt ismerkedett meg férjével. A szabadságharc bukása után 1870-ig franciao.-i emigrációban élt, hol több, a m. ügy védelmét szolgáló cikke jelent meg. Gyermekei számára írta az Antonina és Attila könyve (I–IV., Paris, 1851–64) és az Antonina és Attila Rómában (Pest, 1865) c. műveit. – F. m. Az 1869-i világtárlat Párisban (I–II. Pest, 1869–70); D… görögországi levelei (Pest, 1873); Hasznos mondatok gyűjteménye a hosszúfalvi iskola számára (Pest, 1884). 

(Folytatjuk)