Január 29.: hajóskapitány a süllyesztőben
Végleg partra tették a bandzsító hajóskapitányt. Három évtizedig lavírozott sikeresen a román politikai élet zátonyai között. Született pókerjátékosként blöffölve szökdécselt baloldalról a jobb szélre, mint Kelet-Európa sok más dörzsölt politikusa. Sokáig maradt a felszínen, annak ellenére, hogy több bűnvádi gyanú lengte körül politikusi cselekedeteit. Megúszta, hogy minisztersége idején eladta az ország tengerjáró kereskedelmi flottáját. Egy évtizedig (2004–2014) volt az ország „játékos elnöke”. Ebben az időszakban közel hatvan bűnvádi vizsgálatot indítottak ellene hivatali visszaélésért, zsarolásért, megvesztegetésért, rágalmazásért. Politikai pályafutását ez nem befolyásolta. Pártot alapított, szenátor lett, majd napjainkig EP-képviselő. De őt is elérte a végzet. Több mint harminc évvel a rendszerváltás után, 2022-ben a legfelsőbb bíróság bizonyítottnak nyilvánította besúgói tevékenységét, és megfosztotta a volt államelnököket megillető kiváltságoktól, juttatásoktól. A kegyelemdöfést a párttársai adták meg a minap. Nem lesz már EP-képviselő sem. Lezárul egy dicstelen karrier.
Január 30.: adatlopás a parlamentből
Kibertámadás érte a képviselőház informatikai rendszerét. A honatyák személyes adatait tették nyilvánossá a hackerek, zsarolási szándékkal. A titkos vizsgálódás és a felelős szervek egymásra mutogatásában nem derül ki, hány tűzfalat sikerült áttörniük a behatolóknak, és milyen szintű bizalmas dokumentumok birtokába jutottak. Az állambiztonsági kockázat magas, hisz egyre több hírt kapunk a „piszkos hadviselés” alattomos húzásairól. Mi tagadás, kezdjük visszasírni a digitalizálást megelőző korszak papíralapú biztonságát. Nem csak banki ügyleteink esetében. Két évtizede még megmosolyogtuk a bennfentes információk birtokosát, aki bizalmas tárgyalásai alkalmával szétszedte maroktelefonját, a lehallgatástól félve. Ma már tudjuk: a Nagy Testvér a mesterséges intelligencia segítségével vadászik, és mi ezt a szörnyet etetjük képpel, hanggal és pénzügyi adatainkkal.
Január 31.: új vasfüggöny
Háborúra készül az oroszokkal Európa nyugati fele. Fél évszázada nem tapasztalt fegyverkezésbe kezdett majdnem minden ország. Az ukrajnai invázió első hónapjaiban nem mérték fel a valós helyzetet, és megelégedtek a megtámadott ország segélyezésével, a gazdasági szempontból öngyilkos szankciós politikával. Mára új katonai doktrínával rukkolt elő több uniós ország is. Az erős, közös haderő létrehozása a függetlenségpárti kormányok miatt kivitelezhetetlen. Helyette régiós összefogások születnek. Múlt kedden Németország, Hollandia és Lengyelország megállapodást írt alá a hadtestek és fegyverzet akadálytalan mozgatása érdekében, az Északi-tenger és a NATO keleti szárnyának védelméért. Az észak-atlanti szövetség arra panaszkodott, hogy a túlzott bürokrácia fékezi a gyors beavatkozást egy esetleges orosz támadás kivédésére.
Február 1.: Brüsszel ostroma
A méregzöld lobbi sáncba tolta az unió szekerét. Jogosan tüntetnek a gazdák, ugyanis az európai mezőgazdaság felszámolásához vezethetnek a versenyképességet rontó, környezetvédelmi ürüggyel bevezetett megszorítások. Nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy a zöldpártok közvetve támogatást kapnak az importban érdekelt multinacionális vállalatoktól. Tény, hogy a brüsszeli parlamentet ostromló gazdáknak igazuk van, de kétséges, hogy az elindított folyamatokat vissza lehet-e fordítani. A dél-amerikai államokkal kötött – az olcsó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek dömpingjét előidéző – vámkedvezmények még sokáig életben maradnak. Vajon miért nem tiltakoztak a környezetvédő pártok a nagy távolságú szállítás, fuvarozás okozta környezeti károk miatt?
Február 2.: csődmentő hadművelet
Ukrajna gyakorlatilag a gazdasági összeomlás szélén van. Még a katonák és a nyugdíjak kifizetésére sincs pénze Zelenszkij kormányának. Az már csak egy pikáns részlet, hogy a feleségét az elmúlt hetekben is luxuscikkek vásárlása közben kapták lencsevégre. Lényeg, hogy a katonai – fegyverzet és lőszer – szállítmányok mellett az unió lélegeztetőgépére szorult Kijev. A magyar kormányfő észszerű feltételekhez – a felhasználás évenkénti ellenőrzéséhez kötött szavazás – kapcsolta volna az 50 milliárd eurós támogatást, de a többi kormány- és államfő ezzel nem értett egyet, és kávészünet nélkül mind a 27 ország (köztük Magyarország is) megszavazta a mentőcsomagot. A magyar kormányfő aggálya nem volt alaptalan, hisz nemrégiben az ukrán biztonsági szolgálat egy 40 millió dolláros sikkasztásról rántotta le a leplet, amiben egy ukrán fegyvergyártó cég és a védelmi minisztérium alkalmazottai vettek részt. A háborún sokan meggazdagodnak.
Február 3.: gyilkos AI
A mesterséges intelligencia bűvöletében élő cybergyerekeknek csalódniuk kell. Mindenhatónak hitt bálványuk nem csalhatatlan, sőt gyilkos indulatok munkálkodnak benne. Nemrég Indiában történt meg, hogy a jóléti (szociális) programokat kezelő kormánytisztviselőket verte át a gépi intelligencia. Három év alatt közel háromszázezer idős állampolgár és félszáz özvegy nyugdíjfolyósítását állította le, mert szerinte elhunytak. A közfelháborodás arra kényszerítette a kormányt, hogy országszerte sérelemorvoslati táborokat állítson fel. Kiderült, hogy a túlbuzgó AI az esetek kétharmadában tévedett. De ennél nagyobb „turpisságra” is kapható az embertől függetlenedő cyberfőnök. A minap a szakemberek azt vizsgálták, hogy a GTP–4-es modell képes-e segédkezni egy biofegyver létrehozásában. Az eredmény cseppet sem megnyugtató. Ennél is aggasztóbb, hogy az OpenAI feloldotta a mesterséges intelligencia katonai felhasználásának tilalmát. Az amerikai hadsereg már rég használja háborús szimulációkban ezt a technológiát. Szerencse, hogy most még csak javasol az algoritmusok ismeretében a gépi elemző, de a döntés az embereké. Talán elkerülhető lesz a piros gomb aktiválása.
Február 4.: áldozati generáció
Christopher Pissarides angol Nobel-díjas közgazdász szerint az informatikai munkakörökben dolgozók a terület további fejlesztésével saját megélhetésüket kockáztatják. A most tanult készségek – az adatok összegyűjtése, elemzése és felhasználása – a mesterséges intelligencia térnyerésével fölöslegessé válnak. Sokkal inkább a kreatív, empatikus és menedzseri készségek lesznek keresettek a munkaerőpiacon. A professzor olyan készségeket hiányolt, amelyek a vendéglátóiparban és az egészségügyben természetesnek számítanak. Az okoskütyük zárkájába rekedt Z-generáció könnyen áldozati generációvá válhat, ha az oktatás nem fedezi fel a kézimunka, a rajz, a zene és a sport készség- és személyiségfejlesztő szerepét.
