Január 15.: A mesterséges intelligencia igájában
A csodaszernek tartott mesterséges intelligencia nemcsak az emberi kapcsolatok szétveréséért, az alkotó elmék lomtárba küldéséért, hanem a régiók és országok közti gazdasági szakadék elmélyüléséért is felelős. A baj már megtörtént, és nincs visszaút. A Világgazdasági Fórum davosi találkozóján is szóba került a ChatGPT aggasztó térnyerése. Egy tanulmány szerint a fejlett országokban a munkahelyek 60 százalékát érinti. A dolgozók egy része az új technológia előnyeit kihasználva, a nagyobb termelékenységnek köszönhetően többet keres, de a másik fele elveszti a munkahelyét. Tovább nő a társadalmi szakadék. Feszültségek lesznek. A leszakadó országokból újabb migrációs hullámok indulnak. Minden országban hatékonyabb szociális hálót kell kiépíteni, még a mielőtt az emberek százezrei, milliói kerülnének kiszolgáltatott helyzetbe. Az Európai Unió irányelvek kidolgozását tervezi, de ezek legjobb esetben is csak évek múlva fejthetik ki hatásukat, miközben a mesterséges intelligencia percről percre újabb csatákat nyer. És még káromkodni is tud. Azért kellett egy csomagküldő vállalat chatbotját parkolópályára tenni, mert egy frusztrált ügyféllel heves szóváltásba került, káromkodni kezdett, és verset írt arról, mennyire utálja a munkáját.
Január 16.: Diplomata serfőző
Sokan érthetőnek tartják, hogy a hagyományos székely termékek gyártóinál népszerűbb Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosa, Lénárd András magyar diplomata-útlevéllel rendelkezik. Köztudott, komoly anyaországi támogatottságot élvez. Árpalével csikorgásmentesen nyílnak az ajtók, de a román rendőrök szívét mégsem lágyította meg az Arad felé óránként 162 kilométeres sebességgel száguldó serfőző érvelése. A törvény értelmében Romániában nem számít diplomatának. Ugyanolyan „mezítlábas” gépkocsivezető, mint bárki más. Egyébként a büntetést farzsebből kifizethette volna, de ha mégis elfogyott az aprópénze, összedobtuk volna mi a sörösüvegek betétdíjából. Egyébként még szerencséje is volt, mert például az osztrákok a sebességkorlát túlzott átlépéséért a gépkocsi elkobzását vezetik be. Kár lenne a szép Bentley-ért.
Január 17.: Szegre akasztott rendőrcsizmák
Az őrző-védő ebeket úgy kell etetni, hogy mindig tudják, ki a gazda – fogalmazott keserűen a speciális nyugdíjtörvény kapcsán egy kisnyugdíjas. A minap derült ki, hogy a belügyminisztérium költségvetésében 1,5 milliárd euró van előirányozva nyugdíjakra. De ez sem elég, mivel decemberben nyugállományba vonulási láz sepert végig a rendőri, csendőri és határőri egységeken, és 2500-an akartak a mundértól megszabadulni. Kihasználva az új nyugdíjtörvény lehetőségeit – megkapják az utolsó ledolgozott év juttatásokkal kiegészített bérével egyenlő nyugdíjat a január elsejétől érvényes 13,8 százalékos növeléssel együtt –, többet fognak kapni, mint állományban maradt társaik.
Január 18.: Eltűnt az államfő
Rendőrségi bejelentést tette egy román képviselő, mivel egy hónapja semmi hír Klaus Iohannis államfőről. Megtörténhet, hogy beteg, segítségre van szüksége – érvelt Adrian Axinia egy közösségi bejegyzésben. Tény, hogy az államfő a tavalyi afrikai diplomáciai kéjutazását követően visszavonult palotájába. Ott duzzog, amiért a kíváncsi sajtó tudni szerette volna, milyen gazdasági kapcsolatokat épített ki a fekete kontinensen. De még akkor sem bújt elő barlangjából, amikor a fél Európa arról vitázott, hogy elfoglalja-e a megüresedő elnöki széket az Európai Tanácsban. Az egy hete tartó fuvarozói és gazdatüntetésről sem nyilatkozott, az egészségügy és a tanügy megoldatlan gondjai sem érdeklik. Nincs ideje ilyen bagatell dolgokkal foglalkozni mandátuma vége felé, amikor a világtérképet tanulmányozva a hawaii és tűzföldi diplomáciai küldetéseit tervezi.
Január 19.: Lövedékek Ukrajnának
Tavaszi rügyfakadásig egymillió lövedéket szállítanak Ukrajnának, jelentette be a belső piacért és védelmi iparért felelős európai biztos. Jelenleg az európai védelmi termelés közel fele megy Európán kívülre. Arról nincs statisztika, hogy ezek a lövedékek hány emberéletet oltanak ki. De a döntéshozók közül ez senkit nem érdekel, a lényeg az, hogy a fegyvergyárak nincsenek válságban. Számukra a béke nem jó üzlet. A virtuális búrában élő fiatalok pedig Tengrai-bűvöletükben álomvilágot rajzolgatva nem látják a bombatölcsérekben fekvő holttesteket.
Január 20.: Tömeges kitoloncolás
A remigráció az új vezéreszme szélsőjobboldali körökben. Egy novemberi titkos találkozón vetették fel, hogy egy észak-afrikai mintaállamba kellene deportálni mindazokat, akik nem tudnak asszimilálódni a német társadalomba, még akkor is, ha megszerezték a befogadó ország állampolgárságát. A találkozó hírének nyilvánosságra kerülése nagy felzúdulást váltott ki Németországban. Egyesek a náci ideológia feltámadását vélték felfedezni. A közvélemény-kutatások szerint a volt NDK-tartományokban első, országosan a második helyen álló AfD szélsőjobboldali párt társelnöke menesztette tanácsadóját, amiért részt vett a titkos tanácskozáson. Ennek ellenére szombaton több mint negyedmillióan tüntettek Németország nagyvárosaiban a szélsőjobboldal előretörése ellen, de ezzel még nem oldódott meg a társadalmi feszültségeket okozó migránskérdés.
Január 21.: Méregzöld csapda
Brüsszelben valamit nagyon elszúrtak. Az EU-szkeptikusokon kívül mások is mondogatják. A méregzöldek csapdájába esett a gazdasági fellendülés céljából létrehozott ősunió. Olyan abszurd környezetvédelmi megszorításokat erőltettek a tagállamokra, hogy még az Európa motorjának számító német gazdaságot is térdre kényszerítette. A válság továbbgyűrűzését még sokáig érezni fogjuk. Kezdődött az autóipar megfojtásával, a robbanómotorokkal gyártott új gépkocsik forgalomba írásának korlátozásával. Majd az állattenyésztést környezetkárosító gáztermelőnek bélyegezték, és szankciókkal sújtották. És még számos aberrált ötletük van arra, hogy miként nehezítsék az életünket. Ugyanezek a méregzöldek környezetvédelmi tanácskozás ürügyén körberöpködik a Földet, miközben sugárhajtású repülőgépeik mérges gázokkal terítenek be minket. Fenntartható fejetlenség.
