Hepatitis-világnap
Július 28-án tartották a hepatitis világnapját az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére annak emlékére, hogy 1925-ben ezen a napon született Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos, a hepatitis B-vírus felfedezője.
Július 28-án tartották a hepatitis világnapját az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére annak emlékére, hogy 1925-ben ezen a napon született Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos, a hepatitis B-vírus felfedezője. A világnap célja, hogy felhívják a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, kialakulásának okaira és a betegség korai felismerésének jelentőségére.
A világon mintegy félmilliárd ember szenved krónikus hepatitis B- vagy C-fer-tőzésben. A felvilágosító kampányok jelentőségét növeli, hogy a hepatitis-C vírust hordozó betegek nagy része nem tudja, hogy fertőzött. Akik nem kapnak betegségükre megfelelő kezelést, azoknál májzsugor és májrák alakul ki. A betegségre sem Magyarországon, sem Romániában nincsen általános szűrőprogram. 2020-ra a betegségek szövődményeinek gyógyítása jelentős anyagi terhet fog jelenteni az egészségügynek, így a cél továbbra is a korai felismerés és kezelés. Európában a közeljövőben törzskönyvezik azokat az új gyógyszereket, amelyekkel a betegek 90-100 százaléka meggyógyítható.
A hepatitis C-vírus (HCV) a fertőzött ember vérében található, ép bőrön, nyálkahártyán nem jut át. A terjesztés fertőzött vérrel történhet. A betegség terjedésének egyik leggyakoribb oka volt korábban a vérátömlesztés, vérkészítmény adása, különösen az 1992 előtti – a HCV felfedezése és a diagnosztikus módszerek kifejlesztése, bevezetése előtti – években. Terjedése ma a fertőzött vérrel szennyezett eszközök által okozott sérülés révén történik, például az intravénás vagy felszippantásos kábítószer-használat, tetoválás, testékszerek (piercing), akupunktúrás kezelés, közös körömolló vagy borotva, fogkefe használata által, de előfordulhat fogászati vagy más orvosi beavatkozás során is.
Csodaműszer Egyiptomban. Valóság vagy komolytalan ígéret?
Fél év haladékot kért az egyiptomi hadsereg a hepatitis C-fertőzést gyógyító csodaműszerének üzembe helyezése előtt – írta vasárnap az al-Ahrám című egyiptomi napilap.
Az egyiptomi fegyveres erők februárban léptek a nyilvánosság elé a hadsereg mérnöki részlege által fejlesztett új géppel, amely állítólag vérvétel nélkül pillanatok alatt, közel 100 százalékos hatékonysággal kimutatja, sőt gyógyítja is a krónikus májgyulladást okozó fertőzést.
Ezzel egy időben bejelentették, hogy sikeresen teszteltek egy másik műszert is, amely egyebek mellett az AIDS betegséget kiváltó HIV-vírust is kiszűri és gyógyítja. Ez utóbbi szerkezetről azonban nem esett szó azon a szombati sajtótájékoztatón, amelyen a fegyveres erők egészségügyi igazgatója, Gamál es-Serfi egy kairói katonai kórházban közölte, hogy a Teljes gyógyítás elnevezésű műszer bevetését „a tudományos feddhetetlenség érdekében” további hat hónappal elhalasztják.
Az „elképesztőnek és csodálatosnak leírt” szerkezet fejlesztése mögött álló bizottság egyik tagja, Madíha Hattáb elmondta, hogy a teljes gyógyítást számos páciensen tesztelték, akiknek gyógyulását most egy féléves megfigyelési időszak követi.
A hadsereg eredetileg az iszlamista Mohamed Murszi elnök tavaly nyári megbuktatásának első évfordulójára, június 30-ára tervezte a műszer hivatalos üzembe helyezését a Szuezi-csatorna menti Iszmáílíja város katonai kórházában.
A februárban bemutatott találmányt, amelyről eddig semmilyen elismert tudományos szaklapban nem publikáltak, szakértők és a közvélemény egyaránt komolytalannak minősítette. Az akkori államfő tudományos tanácsadója sokkolónak minősítette a hadsereg bejelentését. A projekt felelősei és a hadsereghez közel álló sajtó a nemzetközi kritikát egy Egyiptom-ellenes összeesküvés részének nevezte.
Egyiptomban a hepatitis C-megbetegedések aránya a világon az egyik legmagasabb. Az országos átlag 10 százalékos, Felső-Egyiptom egyes régióiban a lakosság 20 százaléka szenved a fertőzéstől. Megfigyelők szerint az észak-afrikai ország előző elnökei is rendszeresen jelentettek be korszakalkotó felfedezéseket, amelyek azonban később kudarcnak bizonyultak.
