2024. july 7., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Soproni Petőfi Színház, a budapesti Nemzeti Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház közös produkciójaként ezúttal Henrik Ibsen Ha mi holtak feltámadunk című drámáját hozzák el Marosvásárhelyre. 

Fotó: Torma Sándor


Újra a Spectrum Színház vendége lesz a Soproni Petőfi Színház. A Soproni Petőfi Színház, a budapesti Nemzeti Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház közös produkciójaként ezúttal Henrik Ibsen Ha mi holtak feltámadunk című drámáját hozzák el Marosvásárhelyre. Az előadások április 11-én, szerda este 7 és 12-én, csütörtökön délután 4 és este 7 órától lesznek. Az előadás időtartama 70 perc, szünet nélkül. Jegyek már foglalhatók a Spectrum Színház pénztárában és a www.biletmaster.ro honlapon. 
A soproni színház honlapján a következőképpen ajánlják a darabot: Ibsen 1899-ben írt „drámai epilógusa” valójában csak a formájára nézve drámai mű, ha a lényegét vesszük szemügyre, akkor inkább zord lírai költemény, a művészetért önmagát feláldozó ember tragikus csalódásának a kifejezése. A korosodó Rubek professzor, a híres szobrász és fiatal felesége, Maja már nem szeretik egymást. Maja a saját jövőjét a vad vadásszá transzponált Ulfhejm földbirtokosban véli megtalálni. Férje legsikeresebb szobrának egykori modelljéhez, a feledés vagy a nemlét homályából elősejlő Irenéhez kanyarodik vissza. Bármerre is indulnak, egyetlen dolog hiányzik belőlük az úton: a cselekvő szeretet. „Ha mi, holtak, feltámadunk… – azt látjuk, hogy sohasem éltünk.” Mintha Tolsztoj szavai csengenének vissza: az ember a halállal szembesülve érti meg, hogy nem úgy élt, ahogy kellett volna. Mert szeretet nélkül holtnak érzi magát az ember. Igazán szeretni egyet jelent a feltámadással.
Az előadás rendezője Pataki András, a színház igazgatója, aki a szinhaz.org portálnak többek között elmondta, műsorra tűznek komoly műfajú előadásokat, mert erre egyre nagyobb igény mutatkozik a közönség részéről. Ilyen volt tavaly az Őszi szonáta (amelyet a marosvásárhelyi közönség is láthatott), ezért tűzték műsorra Henrik Ibsen darabját is, amelynek főszerepét a magyar színház- és filmművészet egyik kiemelkedő egyénisége, Szilágyi Tibor – aki Sopronban igazgató is volt – játssza. A Szilágyi Tibor által életre keltett Rubekről szóló drámáját Ibsen 1899-ben írta, és vélhetően Rodin szobrászművész élete, személyisége ihlette. Szerepéről Szilágyi Tibor elmondta, „az, amit ez a szobrász a művészetével képvisel, gyakorlatilag lehetne az ars poeticám is”. 
– Egy szerelmi háromszöget látunk. Kiüresedett, elszürkült házasságot, amikor az asszony felbontja ezt a szövetséget, köteléket egy számára megfelelőbbnek tűnő partner miatt. Férje visszakanyarodik, sőt, menekül a múltba, egykori modelljének emlékei közé. Keresi a maga feltámadását a tragédiájában, elhanyagolt kapcsolataiban, sorsában. Látszólag lélektani drámáról beszélünk, de lefojtottságában ennél többet hordoz magában. Rubek személyében az alkotás iránti elhivatottság testesül meg. Az a végletes hivatástudat, amely magát az embert amortizálja. További tragikus következménye ennek az abszolutisztikus törekvésnek, hogy a megvalósulatlan emberben idővel az alkotó is felmorzsolódik. Rubek számára az élet esszenciálisan az alkotásból áll. Ha az alkotás üres, akkor számára az élet is kiürül. Mindeközben egyre hangsúlyosabb szerep jut annak a kérdésnek is, hogy egy, az életét a művészetért feláldozó ember mindennapjaiban, amikor az élet már szinte teljesen elment, találunk-e valamit, amiről azt gondoljuk, hogy fontosabb, mint az élet? – mondta többek között a szinhaz.org-nak Pataki András rendező. 
Az előadásban Arnold Rubek professzort, szobrászt Szilágyi Tibor alakítja. Maját, Rubek feleségét Szőcs Erika, Irenét, az egykori múzsát Molnár Anikó játssza. Ulfhejm földbirtokos szerepében Szélyes Ferenc látható. A fürdőszálló igazgatójaként Wischer Johann lép színpadra. A Diakonissza szerepében Varga Fekete Kinga, a Kaposvári Egyetem művészeti karának negyedéves hallgatója és Diószegi Imola látható kettős szereposztásban. Lars, a szolga Major Zsolt lesz. A produkció különlegessége, hogy Varga Gábor dzsesszzenész élőben játszik a darab közben a jelenetekhez, hangulatokhoz illő muzsikát. A dramaturg Katona Imre, a jelmeztervező Szélyes Andrea, a fény a Magyar Teátrum díjas Kovács Ferenc munkája. Rendező és díszlettervező Pataki András.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató