Háromezer lakrészt hagynának a rendszeren
2012-06-26 15:19:57
- Menyhárt Borbála
Péntekre rendkívüli ülésre hívják össze a marosvásárhelyi tanácsosokat, ahol végre döntés kellene szülessen a hétezer családot sújtó melegvíz-megvonással kapcsolatosan, illetve arról, hogy mi lesz a vásárhelyi távhőrendszer sorsa, miután az E-Star kivonul a városból.
Péntekre rendkívüli ülésre hívják össze a marosvásárhelyi tanácsosokat, ahol végre döntés kellene szülessen a hétezer családot sújtó melegvíz-megvonással kapcsolatosan, illetve arról, hogy mi lesz a vásárhelyi távhőrendszer sorsa, miután az E-Star kivonul a városból – jelentették be tegnapi sajtótájékoztatójukon Csegzi Sándor és Claudiu Maior, Marosvásárhely polgármesterének tanácsadói.
A két volt alpolgármester ismertette azokat a megoldásokat, amelyeket pénteken a városi tanács elé terjesztenek. Csegzi Sándor kifejtette, az elmúlt két hét arról szólt, hogy a helyzetet fel kellett mérni, mivel két évig nem a város adminisztrációjában volt a rendszer. – Most már látjuk, hogy melyek azok a zónák, amelyek a rendszerben akarnak maradni és melyek, ahol nem akarják felvállalni ezt a megoldást. Ennek függvényében három lehetőséget látunk, amivel a tanács elé lehet állni: az egyik az, hogy a lemorzsolódást teljesen elfogadni, amit én személy szerint nem tartok jó megoldásnak, de ez is egy lehetőség. A másik, hogy a teljes rendszert, úgy ahogy van, átvegyük és üzemeltessük. Ez megint nem egy racionális dolog, mert valójában azért megy el az E-Star is, mert gazdaságilag nem lehet üzemeltetni. Végső soron marad egy vegyes változat, amit remélem, hogy a tanács megért és elfogad. Eszerint a két évvel ezelőtti zónákra való felosztást alkalmazva, ahol már nem érdemes fenntartani a rendszert, engedélyezzük a leválást és támogatjuk egy összeggel a lakókat, hogy egyéni kiskazánt, vagy a tömbházba egyetlen kazánt szereljenek – fogalmazott Csegzi. Például ilyen helyzetbe kerülne a Kárpátok sétányon a zömében nyugdíjasok lakta tízemeletes garzonblokk, a még a rendszeren lévő tanintézetekbe pedig szintén kazánt szerelnének. A tervek szerint 1700 lejes támogatásban részesülnének azok, akik a kiskazán mellett döntenek. (Szerk megj: egy kiskazán megvásárlásának és beszerelésének a költségei egy kétszobás lakás esetében meghaladják a 4000 lejt, így akinek nincsen miből pótolni a hiányzó összeget, úgysem tudja kivitelezni).
A 7000 lakrésznek a fele maradna a rendszeren
A lakók körében végzett közvélemény-kutatás eredményei alapján a távhőrendszeren maradnának a Tudor negyedbeli 1, 3, 4, 7-es valamint a kövesdombi 2, 4-es kazánházak kiszolgálta lakrészek. Ezekhez körülbelül a 7 ezer lakás fele tartozik. Csegzi Sándor szerint ezeket egy, a Locativ égisze alatt létrehozott szakosztály fogja kézbe venni és üzemeltetni. A többi, úgymond a rendszeren kívül maradó fogyasztó esetében egyéni megoldásokat keresnek, konzultálva a lakókkal – ígéri a városvezetés és emellett azt is, hogy az érintett tömbházak elsőbbséget élveznének majd a hőszigetelési sorrend felállításában. Lapunk kérdésére, hogy ha meg is szavazza a fenti megoldást a tanács, mindez mennyi időbe telik, a polgármester tanácsosa elmondta: – Az átvételt két nap alatt is meg lehet oldani, a gond az, hogy az üzemeltetéshez egy szakmai akkreditálás kell, és ez telik időbe. Közben azt is meg kell oldani, hogy a központi szervek elfogadják azt, hogy nem egy akkreditált csoport fogja üzemeltetni a rendszert. Szakembereink vannak, akik az Energomurnál, E-Starnál tapasztalatot gyűjtöttek, csak formailag kell kilobbizni, hogy ne teljen sok időbe.
Ha a hivatal fizet is, az nem garancia arra, hogy lesz meleg víz
– nyilatkozta lapunknak Csegzi Sándor. – Miután megtörtént az egyoldalú szerződésbontás, bármilyen pénznek, amit mi átutalunk, a sorsa követhetetlen, nincs garancia arra, hogy az energiaszolgáltatóhoz menne, és az újraindítaná a szolgáltatást – állítja a volt alpolgármester, aki szerint kérték az E-Start, hogy találjanak megoldást arra, hogy közvetlenül a szolgáltatóknak fizessen a hivatal, viszont nemet mondtak.
– Belementünk ilyen-olyan vádaskodásokba, de az alapvető probléma az, hogy nincs elég fogyasztó. A vállalat óriási veszteségekkel számolt az elmúlt időszakban. Tudtuk már az elején, hogy eleinte veszteségesen fog működni a rendszer, ezért is mentünk bele az ártámogatásba, viszont ekkora veszteséggel nem számoltunk. Ebből indul minden, a többit mindenki kimagyarázza a maga módján. Ajánlottunk felosztást, négy fokozatban való kifizetést, az E-Star el is fogadta volna, viszont az E.ON nemet mondott – fogalmazott Csegzi. Az utóbbi két hét során a hivatal részéről több alkalommal is elhangzott, hogy nem egyezik az összeg, amit az E-Star állít, hogy tartozik nekik az önkormányzat, valamint a városvezetés által elismert összeg. Míg a távhőszolgáltató 3,5 millió lejes adósságot emleget, Claudiu Maior azt állítja, 100 ezer lejjel tartoznak a vállalatnak.
