Harmadával nő az aranyért fizetett részesedés

A termelési érték 4 százalékáról 6 százalékra nő az aranyért, platináért és ezüstért fizetett részesedés a pénzügyminisztérium által kidolgozott, pénzügyi törvénykönyvet módosító tervezet szerint.

A termelési érték 4 százalékáról 6 százalékra nő az aranyért, platináért és ezüstért fizetett részesedés a pénzügyminisztérium által kidolgozott, pénzügyi törvénykönyvet módosító tervezet szerint.

Az arany, ezüst és platina mellett 6 százalékos részesedést alkalmaznak majd a szén, a fémek és színesfémek, az alumínium, a radioaktív fémek, ritka, drága- és féldrágakövek esetében.

A 2003-as bányatörvény 2 százalékos részesedést írt elő ezeknek a fémeknek az esetében, ezt 2009-ben 4 százalékra emelték.

A pénzügyminisztérium becslése szerint a 6 százalékra emelés idén 117 millió lejjel nagyobb bevételt hozna a költségvetésnek, a következő 4 évben pedig 1,1 milliárd lejjel nőne az állam jövedelme.

Románia legjelentősebb arany altalajkincse Fehér megyében, Verespataknál található, és a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kapta meg koncessziós szerződés formájában a kitermelési jogot. A becslések szerint Verespatakon körülbelül 300 tonna arany és 1.600 tonna ezüst található.

Traian Băsescu államelnök körülbelül két hete Sulinán azt mondta, a Verespatak-projektet véghez kell vinni, mert Romániának szüksége van rá, „de azzal a feltétellel, hogy a nyereségelosztást újratárgyalják”.

Néhány nappal később az államelnök azt nyilatkozta, hogy a projektet el kell kezdeni, az államnak aranyra van szüksége, és a Román Nemzeti Bank aranytartalékának el kellene érnie a 200 tonnát.

„Tárgyaltam a környezetvédelmi miniszterrel. A közös társaság összetétele: a dévai réztársaságnak van 20 százalék részvénye, a Gabriel Resources-nak 80%. A román állam 4 százalékos részesedést kap. 20 tonna aranynak ingyen a tartalékba kell kerülnie, 20 százalék jön a dévai réztársaságtól és tárgyalásokkal többet is elérhetünk” – nyilatkozta Băsescu.