2024. july 7., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csütörtök este az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom tanácstermében mutatták be az egy éve elhunyt Borbély Imre temesvári mérnök és politikus posztumusz könyvét.

Fotó: Nagy Tibor


Csütörtök este az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom tanácstermében mutatták be az egy éve elhunyt Borbély Imre temesvári mérnök és politikus posztumusz könyvét. Az est házigazdája Kirsch Attila, a marosvásárhelyi honosítási iroda vezetője volt.
A könyv létrejöttéről és tartalmáról Borbély Zsolt Attila közíró, politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke, a szerző fia, a szöveg gondozója beszélt, beszélgetőpartnere, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Borbély Imrével kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg az érdeklődőkkel.
Borbély Zsolt előadásából megtudhattunk, hogy a könyv ötlete Tóth Károly Antaltól származik, aki egyik beszélgetésük alkalmával vetette fel, hogy ha apja kiutazna Göteborgba, készítene vele egy mélyinterjút. Az interjú 2013 nyarán készült el, a tökéletesítésén haláláig dolgozott a perfekcionista Borbély Imre. Ezért került csak most a nagyközönség elé a kötet.
Izsák Balázs felidézte a ’90-es évek elejét, amikor aktív „mezei” RMDSZ-tag volt, és arról, ami a felső vezetésben zajlott, a sajtóból, illetve a megyei gyűléseken értesült. Borbély Imrével a kolozsvári RMDSZ-kongresszuson ismerkedett meg, de ami eljutott hozzá a sajtóban megjelent írásaiból és tévéinterjúiból, nagyon megragadta. „Ő volt az első ember számomra, aki a magyarság helyzetét, a politikát a legmagasabb szinten, tudományos eszközökkel ragadta meg”. 
Izsák rendkívül érdekesnek nevezte az értékorientált és érdekorientált politika közötti éles különbséget, amit Borbély Imre tett világossá. Mint mondta, az üzenetei távolságokat tudtak áthidalni, és eljutottak a „mezei” RMDSZ-tagokhoz is. Később a Magyarok Világszövetségében, majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületében is találkoztak, és Izsák elmondta, hogy Borbély elméleti munkáit mindig figyelemmel követte.
A továbbiakban Borbély Zsolt Attila a könyv tartalmáról beszélve kiemelte, hogy Borbély Imre ötlete volt a Temesvári nyilatkozat 8. pontja, és a Bánság autonóm gazdasági státuszát is ő kezdeményezte. Ugyancsak ő volt a Kolozsvári nyilatkozat kezdeményezője és egyik szövegezője, amely tulajdonképpen megteremtette a közös cselekvés alapját. Borbély Zsolt Attila szerint, ha lesz még valaha egységes erdélyi magyar politizálás, annak az alapja csakis a Kolozsvári nyilatkozat lehet, annak a margóján lehet megfogalmazni egy egységes közképviseleti politikát. 
Érintette a neptuni találkozót, amelyről Borbély Imre egy elméleti tanulmányt írt, kiemelve a kisebbségi politika és az autonóm politika közötti éles különbséget, végül a Nagy Benedek-ügyet, annak a körülményeit, hozadékát említette, szóba került Tőkés László tiszteletbeli elnökségének a megszüntetése, illetve a Borbély Imre felvilágosító kampánykörútja Székelyföldön, amellyel megakadályozta Tőkés teljes politikai ellehetetlenítését. 
Borbély Zsolt hangsúlyozta, hogy apja volt a kettős, illetve a külhoni állampolgárságnak a legfőbb szorgalmazója, és azt kérdezte Izsák Balázstól, hogy véleménye szerint mennyiben egyeztethető össze az autonómia és a kettős állampolgárság, illetve egymás ellen kutatható-e ez a két elv.
Izsák Balázs szerint olyan határozottan elkülöníthető területről van szó, ami semmiképpen nem hozható kapcsolatba. „Amikor a magyar állampolgárság elnyeréséről beszélünk, akkor az tulajdonképpen az egyén kapcsolata Magyarországgal. Egy egyént érint és egy országot, ezenkívül más irányba ez nem terjed ki. Amikor autonómiáról beszélünk, akkor egy adott közösségnek azokról a bővített jogköreiről beszélünk, amikkel a közösség az ország területén a saját sorsát igazgatja, függetlenül attól – Romániáról beszélünk –, hogy a román állampolgárságon kívül van-e még más állampolgársága. Ez magánügy, és semmiképpen sem befolyásolja az adott közösségen belül annak a régióban az ügyek intézését. Tehát ez a kettő nem kapcsolható semmiképpen össze.” 
***
A kötet hátlapján a következő fülszöveg olvasható: „Miért örült Göncz Árpád köztársasági elnök a trianoni diktátumnak? Mit gondolt Markó Béla, az RMDSZ elnöke Verestóy Attiláról, aki a legbefolyásosabb erdélyi magyar milliárdos? Miként próbálta a román hatalom megvenni és lekötelezni az erdélyi magyar politikusokat? Hogyan vált az RMDSZ a román politikai vezetés kollaboránsává? Mikor, kik és milyen célból vezették tévútra az erdélyi magyar ügyeket?
Borbély Imre 1996-ig az erdélyi magyar nemzetpolitika, az erdélyi autonómia következetes képviselője volt, egyben szemtanúja és alakítója a romániai magyar politikai életnek. Életútinterjúja az erdélyi politikatörténet legizgalmasabb fejezeteibe kalauzol el minket, olyan folyamatokba láthatunk bele, amelyek eddig nem voltak ismertek a nagyközönség számára.”

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató