Hamvasztás

• 2013-01-16 14:12:23

• Bodolai Gyöngyi

Mivel a milliós nagyvárosok körül egyre nehezebb temetkezési helyet találni, és sok időt igényel, ha messzire kell elutazni a hozzátartozók sírjának meglátogatására, vannak olyan nyugati országok, ahol az elhunytak több mint 70 százalékát elhamvasztják, így például Csehországban, Svájcban, Svédországban és az Egyesült Királyságban.

A nemrég elhunyt román filmrendező elhamvasztása körüli botrány kapcsán néztünk utána, hogy európai viszonylatban hogyan temetik el a holttesteket. Mivel a milliós nagyvárosok körül egyre nehezebb temetkezési helyet találni, és sok időt igényel, ha messzire kell elutazni a hozzátartozók sírjának meglátogatására, vannak olyan nyugati országok, ahol az elhunytak több mint 70 százalékát elhamvasztják, így például Csehországban, Svájcban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Ezen országok mellé sorakozik fel Magyarország is, ahol 13 krematórium működik, s a határ menti romániai városokból is sok esetben veszik igénybe a szolgáltatásaikat. Az elsőt a protestáns Debrecenben építették fel 1936-ban, de csak 1951-ben engedélyezték a működtetését. Romániában, bár 1928-ban már volt krematórium, a hamvasztásos temetés visszaszorult, és továbbra is egyetlen hamvasztó üzemel Bukarestben.

Hogy miért? És miért kísérte olyan hangos ellenérzés az elhunyt filmrendező hamvasztását?

Bár a halottak elégetése több ezer éves hagyomány Indiában, s igénye a pusztító járványok vagy a sok halottat követelő csaták nyomán is felmerült, a hamvasztás a XIX. század végén kezdett elterjedni Európában. Egyrészt az egyházak ellenállása miatt, másrészt a törvényhozás állásfoglalásának hiányában. Az igazságügyi szakértők azért ellenezték, mert bűncselekmények (mérgezés, testi erőszak) esetén lehetetlenné teszi a halál okának a felderítését.

A különböző vallások részint arra hivatkozva nem támogatták, hogy a halállal a test visszatér az anyaföldbe és megőrződik a feltámadásra. Míg a protestáns egyházak 1898-tól megengedték, a katolikus egyház az 1963-as pápai dekrétumig tiltotta a holttestek hamvasztását. Nem engedélyezi a zsidó vallás és az iszlám sem. Ezekben az országokban nagyon egyszerűen és nagyon hamar temetik el a halottakat, hogy a holttest épsége minél kisebb mértékben sérüljön. Izraelben érthető módon tartózkodnak, hisz sokakat a holokausztra emlékeztet.

Az ortodox vallás tiltja a hamvasztást, mivel erőszaknak tartja a test ellen, amit Isten művének tekintenek. Ezért nem vehet részt ortodox pap a hamvasztáson, s ezért nem épültek újabb krematóriumok Romániában. A világ 31 országában viszont ezt az eljárást használják, kevésbé Olaszországban és Argentínában például.

Bár sok negatív elképzelés társul a hamvasztáshoz, a regeneratív tüzelőszerkezetű Siemens kemencék elterjedésével, amelyek számítógép-vezérléssel működnek, s lehetővé teszik, hogy a hozzátartozó végigkövethesse a hamvasztás folyamatát, olyan esetek például, hogy az izom-összehúzódás miatt a halott felül, ma már nem fordulhatnak elő. A holttestet az azonosítás és a biztonsági eljárások megtételét követően átlagosan 1.000 fokon égetik el, ami a test méretétől függetlenül egy, legtöbb két órát tart. A sok zsír miatt nehézkesebb a túlságosan kövér emberek hamvasztása, 220 kilogramm fölötti holttestet nem is vállalnak a krematóriumok. Az 1.000 fokos hőmérsékleten elég az arany (a platina viszont nem), a protézisek és kisebb pukkanással a pacemaker is. Mivel a csontok égése nem tökéletes, a megmaradt darabokat porítják, s azt követően kerülnek az urnába a hamvak. Az átlagos hamvasztásos temetés fele olyan költséges, mint a hagyományos, s a halotti vállalkozások működtetőinek fantáziáját jelzi, hogy a hamvak szétszórására a hőlégballontól a hajón át a repülőgépig már sok lehetőséget kitaláltak.

A neoprotestáns vallások mai napig sem foglaltak állást a hamvasztás ügyében.