Ha szeretet nincs bennem
A téli hosszú délutánokon egyik játékot a másik után találja ki, aminek persze mi is szereplői kell legyünk, akkor is, ha éppen mással vagyunk nagyon elfoglalva, mert amit mi éppen csinálunk, az szerinte egyáltalán nem fontos.
Bosszantott Zsuzsinak a legújabb szavajárása: „ez nem fontos”. Kezdve a reggeli kakaótól, ami számára egyáltalán nem fontos, ha már belekezdett Dudu-Maci ébresztgetésébe, öltöztetésébe. Neki az sem fontos, ha elkésünk az oviból, de útközben, esőben-hóban föltétlen sorra kell látogatnunk minden ott lakó kutyát, akiknek nevét már kitudakolta a gazdiktól, kezdve a kedvencével, a fehér bundájú, kék szemű husky Hóval. A téli hosszú délutánokon egyik játékot a másik után találja ki, aminek persze mi is szereplői kell legyünk, akkor is, ha éppen mással vagyunk nagyon elfoglalva, mert amit mi éppen csinálunk, az szerinte egyáltalán nem fontos.
Egyik este, amikor – végre egy kis csendre, befele fordulásra vágyva – lefektetési próbálkozásainkat is teljesen elhanyagolhatónak vélte, türelmemet vesztve rámordultam.
– Zsuzsi, akkor szerinted mi a fontos?
– Apu, hát nem tudod: a szeretet.
És folytatta kedvence, Dudu-Maci esti dédelgetését, mert tudta, hogy az én szeretetem mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél.
Hát igen, megint neki van igaza. Mennyire elveszünk a hétköznapi dolgaink fontosságában. Engem örökre megtanított, hogy soha semmi sem fontosabb a szeretetnél.
Dóczy Tamás
