Április 28-án volt a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak nemzetközi emléknapja, amelyen a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.
Ezért ma egy kis szünetet tartunk az alpári választási kampányban, és inkább erre az emléknapra koncentrálunk.
A munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapját először 1984. április 28-án a kanadai közalkalmazottak szakszervezete tartotta meg, egy évvel később felkarolta a kezdeményezést a kanadai szakszervezeti szövetség is, a Canadian Labour Congress. A dátum arra utal, hogy 1914. április 28-án fogadták el Kanadában azt a munkahelyi baleset-biztosítási szabályozást, melynek nyomán az első kanadai munkavédelmi hivatalt létrehozták. 1991-ben a kanadai parlament törvénybe iktatta az emléknapot, nemzeti gyásznapnak nyilvánítva április 28-át.
1989-ben az USA-ban is hivatalos emléknappá nyilvánították, és világszerte egyre több helyen tartottak megemlékezéseket, munkavédelmi kampányokat e napon.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közelítő becslése alapján a világon évente mintegy 340 millió munkahelyi balesetet és legalább 160 millió foglalkozási megbetegedést regisztrálnak. Szomorú statisztika az is, hogy 2,34 millió munkavállaló hal meg munkahelyi baleset, vagy foglalkozási megbetegedéssel összefüggésben, szintén világviszonylatban. Az adatok alapján naponta 6.000. ember veszti életét munkavégzés közben vagy annak következményeként, mely óránként 250 halott embert jelent.
Romániában 2024 első felében a halálos kimenetelű munkabalesetek közül a legtöbb az erdészeti és fakitermelői ágazatban – hat halálos kimenetelű baleset (az összes halálos baleset 13,9%-a), fafeldolgozó iparban, az építőiparban és a szárazföldi közlekedés (az összes 9,3%-a) terén történt.
Nagyszámú munkabalesetet regisztráltak Bukarestben: 522 sérült (az ország összes sérültjének 22,6%-a), Brassó megyében: 147 sérült (az összes 6,4%-a), Temes megyében: 105 sérült (az összes sérült 4,5%-a), Konstanca: 94 sérült. Ugyanakkor Argeş megyében öt halálos kimenetelű baleset történt (az ország összes halálos kimenetelű balesetének 11,6%-a), Iaşi megyében négy halálos (az összes 9,3%-a), Beszterce megyében három halálos balesetet (az összes baleset 3,9%-át) regisztrálták ebben az időszakban.
A 2024 első félévében a sérültek elvesztett munkanapjainak száma átlag 50,15 nap volt, 6%-kal alacsonyabb, mint 2023 azonos időszakában, amikor ez 53,37 nap volt – írja az MMSS.
Az 50–60 év közötti halálos balesetet szenvedettek aránya a legmagasabb, 34,8%, ezt követik a 30–40 és 40–50 év közöttiek, akiknek 25,6%-a sérült meg halálosan.
A 2024. év első 6 hónapjában bekövetkezett munkabalesetek elemzéséből a sérültek munkahelyi szolgálati ideje szempontjából megállapítható, hogy a sérültek teljes létszámából 41,3%, azaz 954 dolgozó legfeljebb 5 év szolgálati idővel rendelkezik (ebből 24,6%, azaz 568 munkahelyen a sérültek száma). Az 5-10 éves szolgálati idő az összes sérült munkavállaló 8,9%-át teszi ki.
Aggasztó statisztikai adat: 2024-ben csaknem 80 ember halt meg munkahelyi balesetben.
A Munkaügyi, Családügyi, Ifjúsági és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium által közzétett hivatalos adatok szerint 2024 első három negyedévében 3741 munkabaleset történt Romániában, 77 esetben emberéletet követelt. A leggyakoribb incidensek a magas kockázatú iparágakban, például az építőiparban, a szállításban és a gyárakban történtek.
Ám minden jel arra mutat, hogy az alpári választási kampány finisének hevében az elnökjelölteket csupán saját érdekeik vezérlik, egyetlen mondat sem hangzott el az állampolgárok munkahelyi biztonságáról. Amint más, a választópolgárok életminőségét javító intézkedésről sem igazán. Ezért tartottuk szükségesnek emlékeztetni erre a napra.
