Giacomo Marastoni olasz festőművész munkáiból nyílt kiállítás

a Budapesti Történeti Múzeumban

Egy olasz pesten – Giacomo Marastoni és az Első Magyar Festészeti Akadémia címmel nyílt kiállítás csütörtökön a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, ahol a festőművész számos alkotása most először látható Budapesten.

A tárlat a Budapesti Történeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből, a Fővárosi Képtár anyagából indult ki, de a legjelentősebb magyarországi közgyűjtemények, köztük a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött művei is láthatók rajta – emelte ki a tárlatot bemutató keddi sajtóbejáráson Molnárné Aczél Eszter, a kiállítás egyik kurátora.

Hozzátette: a tárlat anyagai közül számos műalkotás először látható Budapesten, ilyen a Pozsonyi Városi Galériából kölcsönzött, a Schercz családot ábrázoló, nagy méretű portré, vagy a BTM Kiscelli Múzeum Fővárosi Képtár gyűjteményében őrzött különleges anyaga, mintegy 60 tanulmányi rajz.

Farbaky Péter, a tárlat másik kurátor elmondta, hogy az életmű-kiállítás hatéves előkészítő munka eredményeként jött létre, és négy ország mintegy harminc köz- és egyházi gyűjteményéből, valamint magángyűjtőktől kölcsönzött 240 műtárgyat mutat be. Kiemelte: a mostani kiállítás az első, amely kísérletet tesz Giacomo Marastoni – vagy ahogy később magyarosan használta: Marastoni Jakab – életművének áttekintésére. A kiállítás bemutatja családját és tanulmányait, nyomon követi életútját Velencétől Bécsen és Pozsonyon át Pestig.

Giacomo Marastoni 1804-ben született Velencében, és az ottani Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött, 1836-ban pedig áttette működése helyszínét Pestre, ahol 1860-ban bekövetkezett haláláig élt.

Marastoni Magyarország reformkori megújulásához csatlakozott, portréfestőként működött a pozsonyi és a kolozsvári országgyűlések idején, valamint évtizedekig a nemesi és polgári családok megrendelésére dolgozott. A reformkor végén Giacomo Marastoni Barabás Miklós mellett az ország legjelentősebb portréfestőjének számított, majd a dagerrotípia korai kísérletezőjévé is vált.

1846-ban Pesten a Nagyhíd utcában, egy Hild József tervezte épület harmadik emeletén nyitotta meg teljes vagyonából az Első Magyar Festészeti Akadémiát. A tanításhoz szükséges műtárgymásolatokat, gipszszobrokat, metszeteket Itáliából szerezte be. A megnyitó Pest meghatározó kulturális eseménye volt, nagy érdeklődést keltett, a művészt még abban az évben Pest díszpolgárává választották. A pártoló szervezettel is támogatott művészképző magánintézmény 1860-ig, Marastoni haláláig állt fenn. Iskolájában a 19. század második felének fontos művészei, többek közt Szemlér Mihály és Lotz Károly is tanultak.

Marastoni alkotóként és művészeti szervezőként hamar a pesti közélet meghatározó alakjává vált, kapcsolatrendszere, Pesten működő akadémiája és az onnan induló, majd később nagy hírnévre szert tett magyar művészek korai tevékenysége meghatározó volt a reformkori Pozsony és Pest alakulásában egyaránt. Művészeti iskoláját a hagyományos akadémiai értékek mentén építette fel, a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás megteremtésének szándékával. Magánintézménye az 1871-ben megalakuló állami művészeti oktatás legjelentősebb elődje volt.

A kiállítás június 19. és október 26. között látogatható.