Teljesen érthetően, a korrupcióellenes ügyészség eljárást indított a közel egy hete történt autógáz-telepi robbanások ügyében. A hírek szerint az engedély nélkül működő telep ügyében illetékes hatóságoknál vizsgálódnak, vagyis azt veszik szemügyre, hogy kinek kellett volna észre venni, mi zajlik ott, és intézkednie is. A sajtóhírek alapján viszont nyugodtan állítható, hogy a cégnél és az állam egyéb intézményeinél is bőven volna tennivalójuk.
Mert ahogy telik az idő, egyre több érdekes részlet kerül napvilágra. A katasztrófa másnapján már kiderült, hogy a telepet működtető cégtől vásárolt üzemanyagot a helybeli önkormányzat, és a tágabb környék több tucatnyi polgármesteri hivatala is. Az összesnél a koalíció színeiben regnáló gazdák vannak, ebben az üzletben a szocik és a liberálisok testvériesen megfértek egymás mellett, még ha mostanában már kezdik is rúgdosni egymást a nagykutyáik a kormányzás egyre kellemetlenebbé váló gazdasági problémái miatt. Olyan csak elvetemült ellenzéki agyakban fordulhat meg, hogy az ilyesmit jobb helyeken korrupciónak hívják.
De még ha az ilyen baráti vásárlásokat akár el is lehetne kenni azzal az ürüggyel, hogy biztos licitet nyert az olténiai pártbáró fiacskája ezeknél az önkormányzatoknál, vannak magasabbra vezető korrupciógyanús szálai is az ügynek. Mint tudott, a szomszédban zajló háború kirobbanása után létrehoztak egy vállalkozásokat segítő programot, IMM Invest Plus néven, azoknak a cégeknek a támogatására, amelyek megsínylették a konfliktus gazdasági következményeit. Legalábbis a politikusok ezt dalolták annak idején. Az üzemanyag-forgalmazóknak eleve nem sok keresnivalójuk lett volna ezen a terepen, mert nekik elég kedvező kontextust teremtett a helyzet, de minden jel szerint a baráti cégeknek itt is lejt a pálya. Ugyanis ezt a társaságot a maximális, 5 millió lejes támogatásban részesítették a programból, még úgy is, hogy anyagilag nem lettek volna feltétlenül rászorulva. Mert a cég az utóbbi három esztendőben összesen 58 millió lej nyereséget termelt, és főleg a tavalyi üzleti adatai – mint általában az üzemanyagszektorban – kiemelkedően jók voltak: félmilliárdos forgalom mellett 32 milliós profit. Erre két hónapja még kaptak ötmilliócskát állam bátyótól is, hadd teljen valami rendes nyaralásra is bárófiókáéknak. Ha mindenki így nyögne a háború terhe alatt, cifra világot élnénk.
Annak az ötmilliónak a jó részét, ha nem az egészet, az állam úgyis visszazsebeli a többieken. Mert az abszurdisztáni módi szerint a katasztrófa után jön a nagy állami vizsgálódás. A szakintézmények avatott ellenőrei sorra veszik az ágazatban működő cégeket, borítékok és bírságjegyzőkönyvek röpködnek majd szaporán, aztán a tévében a kormányfő valamelyik szakminiszter társaságában elszavalja, hogy na most aztán rend lészen, mert intézkedtek. Majd megy minden tovább úgy, ahogyan azelőtt is a korlátlan lehetőségek vadkeleti mennyországában.
