Gazdasági kihívások és megoldások
Az erdélyi kis- és középvállalkozások helyzete: kihívások, megoldások címmel szervezett képzést, illetve konferenciát a Bethlen Gábor Alapítvány Székelyudvarhelyen, február 21-22-én.
Az erdélyi kis- és középvállalkozások helyzete: kihívások, megoldások címmel szervezett képzést, illetve konferenciát a Bethlen Gábor Alapítvány Székelyudvarhelyen, február 21-22-én. A Bethlen Gábor Alap Zrt. által támogatott rendezvény célja – a résztvevők szakmai tudása és személyes készségfejlesztése mellett – a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolati háló erősítése, a potenciális együttműködési lehetőségek feltárása, kamatoztatása és új ötletek generálása volt.
Az eseménynek a Küküllő Szálloda adott otthont, ahol több mint ötven Maros, Kolozs, Bihar, Kovászna és Hargita megyei vállalkozó vett részt. A rendezvényt László János, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki elmondta: a kis- és középvállalkozások képezik a gazdaság motorját, ezért is fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessenek rájuk. Európa-szerte körülbelül 23 millió ilyen vállalkozás működik, és ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatottság 70 százalékát. Megtermelt jövedelmük pedig a közösségek számára is fontos, hiszen adók formájában gazdagítják a régiót, amelyben működnek.
A megnyitó után elkezdődött az előadások sorozata, elsőként Tordai György, a Corvinus Zrt. vezérigazgatója a Corvinus Zrt. küldetéséről, befektetési ajánlatáról, a Corvinus Zrt. bevonásával elérhető előnyökről, valamint a befektetési folyamat lépéseiről tartott előadást.
Dr. Torda Márta, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Vidékfejlesztési Minisztérium és a határon túli magyarság közötti kapcsolatokról beszélt. Előadása során bemutatta a 2013-as szakmai programokat, támogatásokat, valamint az anyaországi és határon túli rendezvényeket is, majd a későbbiekben ismertette a 2014-re vonatkozó terveket.
Ezt követően Vagács István, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője előadásában a Wekerle-terv és a Mikó Imre-terv kapcsolódási pontjairól számolt be. A Wekerle-terv 2013-as intézkedési tervei között elsőként említette a Kárpát Régió Üzleti Hálózat tevékenységének fontosságát, ismertetve az irodák célcsoportjait, szolgáltatásait, sikertörténeteit. Előadása végén az idei évre tervezett szakmai programokat vázolta, többek között a Wekerle-köröket, üzleti fórumokat, gazdasági konferenciákat.
A rendezvény második napján, szombaton tovább folytatódtak az előadások. Mátis Jenő, a BGA Mikrohitelezési Rt. vezérigazgatója, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a romániai adóügyi törvénykezés kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó, KKV-kat érintő problémákat.
Az előadók sorát Kedves Imre, a Hargita Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetője nyitotta meg, aki a kis- és középvállalkozásokat érintő főbb jogszabályi változásokról értekezett, rámutatva a pénzügyi régiós átszervezés okozta hátrányokra.
A soron következő Benedek Huszár János, a Sepsi Consult Kft. ügyvezetője A vállalkozó és a közpénz címmel a pályázatírás irányelveiről, a romániai közbeszerzési eljárások sajátosságairól és az önkormányzatok pályázási szokásairól tartott rendkívül érdekes előadást, melyet számos kérdés és hozzászólás követett.
A továbbiakban Tankó László székelykeresztúri tejgyárigazgató, az Élő Szövet Alapítvány – Székelyudvarhely/Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet részéről A tej útja címmel tartott bemutatót. A keresztúri tejfeldolgozó modelljét és marketingstratégiáját ismertette, majd a fenntartható tudatosság – tudatos fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozta.
Végezetül szó volt az oktatási kínálat és a munkaerő-piaci kereslet találkozási pontjairól is Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskola ügyvezető igazgatójának tolmácsolásában, aki Székelyföld humán oldali gazdaságfejlesztési koncepciójáról tartott előadást. A székelyföldi szervezetek életciklusa modelljének ismertetése után a szervezeti vezetők képzésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondása szerint a szervezetek fejlesztése karöltve kell történjen a munkavállalók fejlesztésével, amelynek együttes eredménye a régió felemelkedése tud lenni.
Az előadások mindkét nap kötetlen beszélgetésekkel zárultak, amelyek keretében a résztvevők hozzászólhattak az elhangzottakhoz, illetve feltehették kérdéseiket az előadóknak. A hozzászólásokból kiderült: szükség van az ilyen jellegű konferenciákra és képzésekre, hogy a kis- és középvállalkozások hozzáférhessenek azokhoz az információkhoz, lehetőségekhez, amelyek segítik működésüket, fejlesztéseiket.
