Gasztrokrimi
A magyar gasztronómia kezdetét, az Újházi-tyúkhúsleves igazi receptjét és a magyar konyha elpaprikásodásának okait is megismerheti az olvasó Cserna-Szabó András és Fehér Béla közös könyvéből. Az Ede a levesben című kötetet, amely a Magvető és a M-Érték Kiadó gondozásában jelent meg, szerdán mutatták be Budapesten.
A magyar gasztronómia kezdetét, az Újházi-tyúkhúsleves igazi receptjét és a magyar konyha elpaprikásodásának okait is megismerheti az olvasó Cserna-Szabó András és Fehér Béla közös könyvéből. Az Ede a levesben című kötetet, amely a Magvető és a M-Érték Kiadó gondozásában jelent meg, szerdán mutatták be Budapesten.
A kötet húsz esszét és 122 receptet tartalmaz. A szerző a könyv műfaját „gasztro-krimiként” határozta meg, amit a magyar konyha tisztázatlan eredetkérdéseivel indokolt.
„Sok a legenda, sok minden a homályba vész a hazai gasztronómiában” – fogalmazott Fehér Béla, aki szerint az eredeti történet utáni nyomozás miatt nevezhető kriminek a kötet. Példaként az Újházi-tyúkhúslevest említette, amelyet – mint a könyv írása során kiderült – egészen másként kell elkészíteni, mint ahogy az a legtöbb szakácskönyvben szerepel. Elhangzott, hogy a kötetben számos új információ található például Dobos C. Józsefről, a dobostorta feltalálójáról, aki nemcsak szakácskönyvéről, hanem főleg Szervita téri „bodegáiról”, azaz csemegekereskedőként volt ismert a maga korában, és akinek még 14 lefordítatlan munkája van német nyelven. A szerzők eredetileg Magyar etyepetye címmel szerették volna megjelentetni a kötetet, mivel az „etyepetye” szó Mikszáth idejében még étvágyat jelentett. A címbeli Ede egyértelműen Újházi Edére utal. A könyv ötlete a közös kocsmázások alkalmával született meg, amikor rádöbbentek, többet beszéltek az ételekről, mint az irodalomról. „Csak a töredékét sikerült a könyvbe belerakni mindannak, amit felkutattunk” – mondták, majd leszögezték, nem „történeti alapmunkát” írtak, noha az olvasó megismerheti a magyar konyha születését, valamint tisztába jöhet a gasztronómiai alapfogalmakkal is.
„Megpróbáltunk a nulláról elindulni” – tették hozzá, amit azzal indokoltak, hogy sokszor még a lexikonokban is hibás adatok szerepelnek. Nyomozásuk nem minden esetben járt sikerrel, sok kifejezés jelentése már biztos, hogy a homályban marad. Például a „kálomista mennyország” nevű ételt kutatásaik során azonosították savanyú levesként és túrós csuszaként is.
