A szerdai hírforrások szerint a kormány jóváhagyta az e-SIGUR elnevezésű, a közúti forgalmat monitorozó integrált rendszer bevezetéséről szóló törvénytervezetet. A forgalomfigyelő rendszer keretében 1000 sebességellenőrző pontot, 300 mozgó traffipaxot és 500 kamerát telepítenek. A rendszer jelzi a közlekedési szabálysértéseket, azonosítja a hatóságok által lefoglalt vagy körözött járműveket, amelyek bírósági perekben bizonyítékként felhasználhatók, illetve azonosítja azokat a járműveket, amelyek tulajdonosai nem fizették be az úthasználati díjat.
Az e-SIGUR lehetővé teszi az adatok feldolgozását, a jegyzőkönyvek és a bírságok továbbítását. Minden különleges számítástechnikai platformokon keresztül valósul meg. Vagyis végre eljutunk oda, ahol a nyugati országok tartanak. A statisztikai adatokból is egyértelműen kiderül, hogy ott, ahol forgalomfigyelő rendszerek működnek, és a szabálysértéseket komoly bírságokkal sújtják, a gépkocsivezetők és a gyalogosok is sokkal fegyelmezettebbek. Ezt tükrözik az Eurostat-adatok a közúti baleseteket illetően; például Svédországban 1 millió lakosra számítva 18 elhalálozás jut, miközben Romániában 93. Az uniós átlag 1 millió lakosra számítva 44 halálos kimenetelű közúti baleset. Közúti balesetekben 2021-ben a legkisebb az elhalálozási ráta Dániában, Németországban, Írországban, Cipruson, Litvániában, Máltában, Lengyelországban és Svédországban.
Persze nem elég bekamerázni az országutakat és postázni a bírságokat. Ahhoz, hogy az új rendszer célt érjen, azaz a halálos közúti balesetek jelentős mértékű csökkenését eredményezze, megfelelő útinfrastruktúra is kellene. Ha az e-SIGUR 24 hónapon belüli megvalósításában valamelyest hihetünk, az azért van, mert ennek bevezetése mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, és várhatóan a parlament is ilyen megfontolásból meg fogja szavazni. Az viszont, hogy mikor lesznek biztonságos, jó minőségű, poénosan megfogalmazva „svédmintás” útjaink, már bonyolultabb, leginkább szónoki kérdés. Pedig tenni kellene sürgősen ez irányban. Az uniós célkitűzés ugyanis az, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentsék a közúti balesetek halálos, illetve súlyos áldozatainak számát, 2050-re pedig eljussanak oda, hogy egyáltalán ne legyen halálos áldozata az autóbaleseteknek.
Az e-SIGUR rendszer remélhetőleg nem omlik össze az egészségbiztosítottakat nyilvántartó informatikai rendszer mintájára, és bevezetése előtt megtörténik a személyiségi jogokkal való összehangolása, a KRESZ módosítása és a lakosság hatékony tájékoztatása is.
