Fordulópont lehet az Alzheimer-kór gyógyításában
Fordulópont lehet az Alzheimer-kór gyógyításában egy új brit felfedezés, az első szer, amely sikeresen akadályozta meg az agyszövet pusztulását beteg egereknél. Az emberi gyógyszer kifejlesztése még éveket vehet igénybe.
Fordulópont lehet az Alzheimer-kór gyógyításában egy új brit felfedezés, az első szer, amely sikeresen akadályozta meg az agyszövet pusztulását beteg egereknél. Az emberi gyógyszer kifejlesztése még éveket vehet igénybe.
A kutatók szerint az új szer alapján fejlesztendő tabletta az Alzheimer-kóron kívül a Parkinson-kórt és más idegi eredetű betegségeket is gyógyíthatja.
A Leicesteri Egyetem kutatócsoportjának felfedezése megakadályozta, hogy prionbetegség következtében a kísérleti egerek egyetlen idegsejtje is elpusztuljon. A prionbetegségek – köztük a szivacsos agyvelőelfajulás, vagyis a Creutzfeldt-Jakob-szindróma – embereknél ritkák, ám tüneteik éppúgy a hibás fehérjék felhalmozódásának számlájára írhatók, mint az Alzheimer-kór esetében.
A tudósok az agysejtek természetes védelmi mechanizmusára összpontosítottak. Ha egy vírus megtámad egy agysejtet, az kórokozó fehérjék képződésével jár. A sejt védekezésül szinte teljesen felfüggeszti fehérjetermelését, hogy megfékezze a vírus terjedését. Sok idegrendszeri betegség azonban hibás fehérjék képződésével jár, ami a sejtek ugyanilyen védekező reakcióját váltja ki, ám súlyosabb következményekkel.
A hibás fehérjék felhalmozódnak, az agysejtek pedig így nem termelnek több saját fehérjét olyan sokáig, hogy végül „éhen halnak”. Ha az agy egészének idegsejtjeiben ismétlődik ez a folyamat, az – a betegségtől függően – memóriaromlást, mozgászavart és halált is okozhat.
A folyamat sokfajta idegrendszeri betegség esetében zajlik le, ezért ha biztonságosan meg tudják szakítani, akkor többféle kór is gyógyíthatóvá válhat. A kutatók olyan vegyületet használtak, amely megakadályozta, hogy a védekezési folyamat elinduljon, ezzel pedig megfékezték az idegsejtek károsodását.
A kutatás során a prion-betegséggel fertőzött egereknél súlyos memória- és mozgászavarok alakultak ki, az állatok 12 héten belül elpusztultak. Azoknál a rágcsálóknál azonban, amelyeknek a gyomrába a kísérleti szert fecskendezték, az agyszövetek elhalásának semmilyen jele sem mutatkozott.
Giovanna Mallucci, a kutatás vezetője úgy nyilatkozott, ez volt a legelső alkalom, hogy egy készítmény tökéletesen meg tudta előzni az idegsejtek károsodását. Elmondta, hogy a szer emberek esetében ugyan nem használható, ám a kiindulópont megvan, a sejt-pusztulást sikerült megakadályozni.
A szer egyik mellékhatásaként az egerek fogyni kezdtek és enyhe cukorbetegség is fellépett náluk, azaz a hasnyálmirigyük működését is befolyásolta. Az emberi gyógyszer csak az agyban fejtheti ki hatását, tehát a további kutatásoknak ezt a mellékhatást is ki kell küszöbölniük.
