Fordított bioritmus

Az éjszaka varázsa

Sok tizenéves számára az esti órákban gyorsul fel az élet, fél éjszaka „megy” a skypolás, egymást váltják a virtuális küldetések, a pihenés órái pedig valamikor virradatkor kezdődnek, és délig, kora délutánig is eltartanak. Mi teszi ennyire vonzóvá az éjszakázást a szórakozóhelyekre még nem járó, képernyők előtt bulizgató kiskamaszok számára? – kérdeztük Tatai Csilla pszichológust.

– Ennek egyrészt biológiai magyarázata van. Serdülőkorban a melatonin, azaz alváshormon termelése később indul be, 11 óra előtt el sem álmosodnak a tizenévesek, és ezáltal az alvási ciklus eltolódik. Másrészt azért is szeretnek a késői órákban fennülni, mert olyankor a család többi tagja már nyugovóra tért, nem zavarja őket senki, nyugodtan játszhatnak a számítógépen, telefonon. Ez persze a lakhatási körülmények függvénye, külön szoba nélkül aligha megvalósítható. A tapasztalat azt mutatja, hogy éjszakánként főleg olyan tevékenységeket űznek a tinik, amelyek a másokkal való kapcsolattartásra épülnek. Csapatjátékokban vesznek részt, közösségi oldalakon beszélgetnek, telefonon üzengetnek egymásnak. Az, hogy barátokkal találkoznak a virtuális térben, olyan számukra, mintha kimennének a városba meginni valamit.

– Milyen káros hatásai lehetnek az éjszakázásnak?

– A negatív hatások akkor jelentkeznek, ha a tizenéves nem piheni ki magát. Iskolaidőben a késői fennülésnek éppen ez az ára, ezért van az, hogy a legtöbb serdülő kialvatlan. Egy kamasznak 8–10 órát kellene aludnia, erre azért is van nagy szüksége, mivel a szervezete rengeteg változáson megy át. Az pedig, hogy hétvégén valaki délig szundikál, csak felborítja az alvás-ébrenlét ciklusát. A kialvatlanság a kognitív képességek csökkenéséhez, illetve hangulatingadozáshoz, szorongáshoz, depresszióhoz is vezethet. A vakációban átvirrasztott éjszakáknak viszont nincs káros hatásuk, ha utána a fiatal kipiheni magát. Amint azonban közeledik az iskola, érdemes fokozatosan visszaszokni a korábbi lefekvésre. Egyes országokban az oktatás menetét a tizenévesek bioritmusához igazították, reggel 9-10 órakor kezdődik a tanítás. Nálunk azonban nem valószínű, hogy ezt a közeljövőben bevezetik. Ugyanakkor a jelenlegi kutatások szerint típusfüggő az, hogy valakinek árthat-e az éjszakázás, és ez már serdülőkorban is megmutatkozik. Ha a késői órákban fennülő fiatal reggel ki tudja pihenni magát, nem sínyli meg az éjszakázást, azoknál viszont, akik reggeli típusok, és bármennyire keveset pihentek éjjel, reggel 8 órakor már talpon vannak, káros hatások jelentkezhetnek. Fontos, hogy a tizenévesek figyeljenek oda a szervezetük jelzéseire, és annak igényei szerint írják át az alvás-ébrenlét forgatókönyvét.

– Hogyan segíthetik elő és tehetik nyugodtabbá az éjszakai pihenést a tizenévesek?

– Nagyon jó „álomhívó” stratégiák vannak, ilyen a zenehallgatás, olvasás, meleg fürdő. Az is segít, ha egy órával lefekvés előtt leteszik a telefont, nem számítógépeznek, és nem is tévéznek a tizenévesek, a képernyők fénye ugyanis felébreszti és ébren tartja a szervezetet.