2019. október 19., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Egészségvédelem és -fejlesztés, prevenció

A Kárpát-medencei gyermekegészségügyi prevenciós munkatársak képzése zajlott múlt csütörtökön Marosvásárhelyen, a Magyar Védőnők Egyesületének szervezésében, partnerségben a Studium–Prospero Alapítvánnyal és a Védem Egyesülettel. A védőnői tevékenységet népszerűsítő szakmai programra a Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus éve, a külhoni magyar gyerekek éve keretében kerül sor. 

A Marosvásárhely, Forradalom utca 8. szám alatti Studium–Prospero Kulturális Központban megtartott képzésen telt ház volt: főként várandós kismamák vettek részt rajta, de orvosok, asszisztensek, pszichológusok, szülésfelkészítéssel foglalkozó szakemberek is érdeklődve hallgatták az előadásokat. A védőnői tevékenységet bemutató előadások mellett gyakorlati foglalkozásokra – várandósgondozás, illetve közösségi egészségnevelés 14–18 éves korosztály számára – is sor került, módszertani ismereteket adtak át. A gyakorlati foglalkozásokat kerekasztal-beszélgetések követték, amelyeken a szakmai szempontok mellett arról is szó esett, hogy ez az ellátási rendszer hogyan működik a két országban. 

Köszöntőbeszédében dr. Vass Levente parlamenti képviselő, a Studium–Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára hangsúlyozta, évtizedekkel korábban Romániában is jól megszervezett védőnői hálózat állt az anyukák és az újszülöttek rendelkezésére. Emellett sokkal közvetlenebb volt még a szülők-nagyszülők kapcsolata. „Abban a nem ennyire rohanó életmódban közelebb volt a nagyszülő és a lánya, ezért még onnan is sok segítséget kaphatott az anyuka. Ma gyakran nagy távolságban élnek a szülők és gyermekek, és a nagymamák szerepe csökkenhet. Törvényileg is nagyon fontosnak tartottuk visszavezetni a védőnői szolgálatot, és van már előrelépés törvényi rendelkezésben arra vonatkozóan, hogy a hálózatot visszaalakítsák Romániában. Magyarországon ez sokkal előbbre jár. Pont ezért dicséretes, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság a család évében és az elmúlt három évben már Kárpát-medencei szinten Magyarországra összegyűjti a már létező védőnőket, és elkezd egy bizonyos képzési folyamatot, felkészülést biztosítani ezeknek az embereknek. Hálózatban gondolkodik, és ennek egy kihelyezett lépése az, ami a Studium–Prospero Alapítványnál történik”. Hozzátette, a védőnői munka nagyon nagy szakértelmet, a betegségek ismeretét igényli. „Nagyon sok olyan betegség van, ami késő öregkorban jelentkezik – pl. az oszteoporózis, aminek alapja akár a csontszegénységben rejtőzhet –, de amit gyermekkorban kell észrevenni. Vagy a védőoltás-felvilágosítás, ami a csecsemőnek, de akár a fiatal gyereknek is az egészségét garantálja, a ház szellőztetésétől elkezdve a különböző patogén faktorokigs, mint a penésznek a felismerése, az anyatejes szoptatás. Régebb asszisztensi végzettségűek voltak a védőnők, én támogatnám ezt a változatot. Ha el lehetne érni, hogy egy védőnőnek asszisztensi végzettsége legyen, megfelelő fizetés melléje, és erre még ráépülne a védőnői képzés, ez lenne a legjobb és hosszú távon a legfenntarthatóbb rendszer. Erős társadalmi státusuk lenne ezeknek a nőknek, a bábákhoz hasonlóan, hiszen szükség van rájuk a társadalomban. Ha ez nem valósítható meg első körben, akkor ez a képzéssorozat, amit indított a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alap, szintjén jó, mert akut hiányra nyújt megoldást, általánosan emeli a tudásszintet, és olyan embereket, akik erre hivatást éreznek, bevon a rendszerbe, utána pedig akár az asszisztensi iskola elvégzésével erősítheti. Jogilag a romániai egészségügyi rendszer fel van készülve, hogy ezt a rendszert beépítse. A nagy probléma a finanszírozási kérdés” – mondta Vass Levente. Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa hangsúlyozta, a külhoni magyar gyerekek évében a magyar védőnői hálózat megerősítését kiemelt fontosságúnak tartják. 



Várandósgondozás, közösségi egészségnevelés

A képzés gyakorlati és elméleti bemutatóval kezdődött a várandósgondozás témakörében: légző- és relaxációs gyakorlatok, intimtorna, vajúdás során alkalmazható könnyítő praktikák, Peleiné Imre Judit és Tóth Györgyné előadását Csordás Ágnes Katalin (Msc), a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke és Szekérné Bükki Erzsébet moderálta. Fontos témák ezek, amelyekről azonban sokáig nem beszéltünk, mint például az intimtorna, annak hatásai. „Mindenhol felkészülünk a szülésre, csak ott nem, ahol szülünk” – hangzott el. Márpedig, mint Kovács Réka, a Védem egyesület elnöke hangsúlyozta, a szülészektől, orvosoktól az a visszajelzés érkezik, hogy az intimtornát, terhesiskolát végzett nők tudatosabbak, együttműködőbbek szüléskor. Szekérné Bükki Erzsébet védőnő várandósgondozásról szóló előadása a védőnők feladatait ismertette, a családlátogatástól kezdve a várandós-tanácsadásig, az adminisztrációs tevékenységig, szó esett a gyerekjóléti szolgálat szerepéről, a szülésfelkészítő programról, a területi védőnő, az iskolai védőnő, a kórházi védőnő szerepéről. A képzés második részében közösségi egészségnevelésről esett szó a 14–18 éves korosztály számára, párválasztásról, családalapításról, gyermekvállalásról (előadók: Patik Edit védőnő, családgondozó szakvédőnő, mesteroktató, Banadics Ágnes irodavezető), a beszélgetésen egy csoport tizedikes diák is részt vett.

Mint elhangzott, a Magyar Védőnők Egyesülete a magyarországi védőnői területen bevált gyakorlat átadásával kívánja támogatni a határon túli szakembereket, ugyanakkor fontosnak tartja a Magyar Védőnői Szolgálat mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer – hungarikum – tevékenységének széles körben való ismertetését. A gyermekegészségügyi prevenciós munkát Magyarországon elsősorban a védőnők végzik, a külhoni magyarság esetében az adott ország egészségügyi szolgálatának más-más szereplői – nővérek, ápolók, asszisztensek, szociális munkások. Utóbbi akkor változhat, ha – felismerve e prevenciós, a családok egészségvédelme érdekében kifejtett munkát – a hazai döntéshozóknak sikerül jogszabályi keretbe foglalniuk a védőnői státust, e tevékenység módszertanát, természetesen hozzárendelve a finanszírozást is.