Fizetniük kell a Trevi-kútra kíváncsiaknak

Előzetes helyfoglalás és egyeurós belépti díj bevezetésével akarja a római főpolgármesteri hivatal korlátozni a turisták számát a Trevi-kútnál – jelentette be Alessandro Onorato, a hivatal idegenforgalomért felelős tanácsosa a Corriere della Sera napilapban szerdán. Szerinte „nem méltó a történelmi-művészeti örökséghez tartozó helyszínhez az, hogy a kút előtti szűk téren több ezren szoronganak”. Az elképzelésben az is szerepet játszik, hogy a 2025-ös jubileumi szent év rendkívüli eseménysorozatára, különböző rendezvényeire mintegy harmincmillió olasz és külföldi látogató érkezését várják a fővárosba.

Az előzetes helyfoglalást jövőtől vezetnék be, egy euró ellenében, a rómaiak számára viszont ingyenes lenne. (A Trevi-kút és a közelében lévő Spanyol-lépcső környékét ellepő turistatömeget már 2019-ben vissza szerették volna szorítani, az akkori városvezetés kerítést akart felállítani e látványosságok körül. Tavaly július óta a Pantheonba való belépésért is fizetni kell, fejenként öt euró ellenében, általában hosszú sort kiállva lehet ezt az ókori templomot meglátogatni.) 

A Trevi-kút a barokk építészet remekműve, az olasz főváros legnagyobb szökőkútja, tervezője Nicola Salvi. Kelemen pápa megrendelésére kezdték el építeni, majd három évtized múlva, 1762-ben fejezték be. A Palazzo Poli hátsó homlokzatára épült, amely lenyűgöző hátteret nyújt a szökőkút számára. Három jelentős út találkozásánál helyezkedik el, innen kapta a nevét is: tre vie. Több mint 26 méter magas és 49 méter széles, travertínóból, illetve carrarai márványból készült, a mai napig az ókori Aqua Virgo vízvezeték táplálja. A medencéjét uraló szoboregyüttes központi alakja, Ókeanosz, a tengerek istene, egy kagyló alakú szekéren ül, amelyet két ló húz (az egyik a nyugodt, a másik a háborgó tengert jelképezi), kétoldalt mitológiai tengeri lények találhatók. A szökőkút alján lévő domborművek vízzel kapcsolatos jeleneteket ábrázolnak, például egy legendát egy fiatal lányról, aki a szomjas római katonákat a forráshoz vezeti. A Trevi-kút leginkább arról a hiedelemről ismert, hogy aki aprópénzt dob a vizébe, az Rómába visszatér. Évente másfél millió euró gyűl így össze, amit egy katolikus szervezet évek óta karitatív tevékenységek finanszírozására fordít.