Már azóta is eltelt hét év, hogy az eredeti szerződés értelmében be kellett volna fejezni az észak-erdélyi A3-as autópályát, amelyből egy rövid szakaszt sikerült idén átadni megyénk területén is. Ehhez képest, 16 évvel a sztrádaprojekt kezdete után az útnak még a negyede sincs meg, az ára viszont közben már a kétszeresére dagadt.
Gazdasági portálok szerint a kormány ismét módosítani akarja ennek a beruházásnak a gazdasági mutatóit, mert újabb gondok merültek fel. Ennek kapcsán szemlézték ennek az építkezésnek a lassan egy dél-amerikai szappanoperát lazán lepipáló hosszúságú történetét is. Az ügy még 2003-ban indult, az akkori, szintén szociáldemokrata kormány egy amerikai céggel kötött szerződést a munkára. Rossz nyelvek szerint az akkor javában zajló NATO-csatlakozási folyamatot kellett kissé megzsírozni ezzel a szerződéssel. Ez részben lehet igaz, mert a kivitelező közel állt az Államokat akkor épp irányító republikánus kormányzati körökhöz, de azért stratégiai szempontból egy ilyen közberuházásnál nagyságrendekkel fontosabb, hogy a katonai szövetség a felvételünkkel tengerpartot és légi bázist is szerzett magának az oroszok szomszédságában.
Ahogy az nálunk lenni szokott, a munkát és a fizetést már nem kapkodták el. Fel is bontották a szerződést az amerikaiakkal, méghozzá azzal az indokkal, hogy ők túl drágán akartak dolgozni. Az eredeti szerződést 2,8 milliárd euró értékben kötötték meg a jenkikkel, a legutóbbi becslések szerint viszont már 5,3 milliárd eurónál jár a költségvonzat. És ahogy itt a dolgok menni szoktak, ez még nem a végleges összeg. Állítólag időközben megdrágult az építőanyag, a logisztika, a munkaerő, és még egy sor dolog; lehet, a különböző döntéshozói zsebeket is vastagabb borítékkal illik újabban bélelni, bár erre persze a hivatalos nyilatkozatok sosem térnek ki, csak a korrupcióellenes ügyészek vádiratai, amikor hagyják őket is dolgozni.
Ha időközben lettek volna értelmes és komoly kormányai ennek az országnak, akkor, ha el is húzódott volna a munka a 2008 után bekövetkező válságig, abban az időszakban bagóért is kapkodtak volna munka után az építkezők. Ha lett volna tartalékolt pénze az országnak rossz idők esetére közberuházással serkenteni a gazdaságot, de mi akkoriban, ahogy most is, inkább adósságot gyűjtöttünk. De ugyanígy, 16 év alatt lehetett volna gazdaságfejlesztési lépésekre is gondolni az épülő sztráda vonzáskörzetében, hogy ha valaha kész lesz, ne csak mi érjünk el gyorsabban az anyaország határáig, hanem a jól fizető munkahelyeket létesítő vállalkozók is sebesen találjanak ide. Ha vannak is valakinek ilyen ötletei odafent, igencsak jól titkolja őket, pedig kampány, amikor az ilyen programokkal kéne a választókat csábítani, az aztán bőven volt ez idő alatt. De amikor odafent nem alkotni, csak markolni akarnak, akkor még az el sem végzett munka is a duplájára tud drágulni.
