Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-05-18 14:54:26
Sok diák szusszanhatott fel a napokban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem próbafelvételijének eredményhirdetése után. Igaz, hogy a magas pontszámok csak tájékoztató – bátorító, ösztönző – jellegűek, a valódi vizsgára majd két hónap múlva kerül sor, de azért senkinek sem árt tudni, mekkora eséllyel válhat a nagynevű tanintézet gólyájává. Ezen, persze jócskán lehet még változtatni, jó és – a hátradőlés nyugalmában – rossz értelemben is. Hogy mennyire mutatnak reális képet a tét nélküli, stresszmentes megmérettetés eredményei, az a továbbiakban úgyis kiderül, az viszont elgondolkoztató, hogy a tudást és szerencsét próbálók tömegében igen gyéren képviseltettek a Maros megyeiek. Túl biztosak teljesítményükben vagy éppen a fölösleges kudarcélményből nem kérnek, netán más irányban keresik útjukat az itteni fiatalok, vagy egyszerűen csak úgy gondolják, hogy ez az egész egyetemesdi drága mulatság nekik? Vagy alaptalan az egész találgatás, pusztán azért tűnik átlagon alulinak a helyiek részvétele, mivel az idei „szimulálók” összlétszáma jóval meghaladta a múlt évit? Ki tudja. Az azonban bizonyos, hogy a sikeres próbafelvételivel, de még az igazi megmérettetés sikerével sem érnek véget, mi több, sokak számára csak ezután kezdődnek a nehézségek. Az év elején országos szinten 30 százalékkal több hallgató számára vált kérdésessé az egyetemi tanulmányok folytatása, mint tavaly. Mégpedig nem a rossz eredmények, hiányzások miatt, hanem anyagi okokból. A munkanélküliség állapotában vergődő, illetve aprópénzért gürcölő családoknak nincs miből összekuporgatni az egyetemista gyerek több ezer lejes évi tandíját, és arra – természetesen – a szociális és tanulmányi ösztöndíjból sem futja. A minap a tanügyi reform módosítására irányuló, többek között az állami egyetemek tandíjas helyeinek megszüntetését javasoló törvénytervezet miatt háborgott az egyik szakszervezet. Nem kétség, hogy a szaktárca által is elutasított kezdeményezés anyagi szempontból hátrányos helyzetbe hozhatná, fejlődésében korlátozhatná a felsőfokú oktatást biztosító állami intézményeket, ugyanakkor sértené az egyetemek önrendelkezési jogát. A diákok esélyegyenlősége szempontjából viszont árnyaltabb a kép. Jó lenne, ha a próbafelvételi mellett az egyetemista lét nehézségeinek szimulációját is megszervezné egyszer valaki, akkor talán kevesebb huszonéves érezné szárnyaszegettnek magát félúton az egyetemistává válás eufóriája és a kicsengetés ünnepe között.