Fellendülhet az állattenyésztés
2013-10-18 15:35:11
- Vajda György
Péntek délelőtt dr. Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának tagja sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ megyei szervezeténél három, a gazdákat támogató jogszabályról.
Péntek délelőtt dr. Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának tagja sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ megyei szervezeténél három, a gazdákat támogató jogszabályról.
Várhatóan két hét múlva megjelenik a Hivatalos Közlönyben is az a törvény, amely a hazai jogszabályba foglalja az Európai Bizottság tejtermelésre vonatkozó 1234-es ajánlását. A „téma” több mint három éve felvetődött, de még soha nem jutott el a szenátus, illetve a képviselőház plénumába. Az elmúlt időszakban viszont mindkét kamara megszavazta a törvényt. Tulajdonképpen a szakbizottságok javaslatait egyeztették a szaktárca változatával, és így született meg az a forma, amely dr. Kelemen Atilla szerint valóban segíti majd a gazdákat. A törvény szorgalmazza a tejtermelő szövetségek létrejöttét. A szervezetek képviselői a feldolgozókkal történő tárgyalások útján állapítják meg a felvásárlási árat. A hatóság azt is elrendeli majd, hogy az így létrejött szerződés feltételeit mindkét fél tartsa be. Ez biztonságot nyújthat a termelőknek, ugyanis volt már olyan eset, hogy a tejet felvásárló cég tartálykocsija egyszerűen azért nem vette át a leszerződött mennyiséget, mert rossz volt az út a faluban és emiatt nem ment el a begyűjtő központig. Ugyanakkor kiszámíthatóbbá válik a gazdálkodás, mivel a leszögezett felvásárlási árat nem módosíthatják a szerződő felek, így csökken annak a veszélye, hogy megmarad a tej, amelyet a legrosszabb esetben el kell majd önteni.
A másik oldalon pedig a termelők fel kell vállalják, hogy szakszerűen tartják a szarvasmarhákat, az uniós követelményeknek megfelelően tisztán fejnek, és a higieniai feltételeket tiszteletben tartva kezelik a tejet az átvételig. A szakmai szervezetek pedig azt a tudáshátteret is nyújthatják, amelyre szükségük van a gazdáknak. Az uniós ajánlás egyéves határidőre kötelezi a szerződéskötések határidejét. Egyelőre ezt az időszakot fél évre csökkentették, azért, hogy megkönnyítsék a társulások létrejöttét, megvizsgálják a törvény hatását, és szükség esetén a konkrét alkalmazást követően a gazdák javaslatainak megfelelően módosítsák az előírást.
Ez természetesen azzal is jár majd, hogy szigorúbban ellenőrzik, hogy a szarvasmarhát tartó gazdák – milyen körülmények között állítják elő a tejet, ugyanakkor a feldolgozó egységeket szemmel tart, nagyon komoly büntetéseket helyeztek kilátásba a szabálysértőknek. Így remélhetőleg az intézkedéssel felszámolják majd a tej törvénytelen – pillepalackokban – való forgalmazását is.
Természetesen – hangsúlyozta a képviselő – nem valamiféle kényszertársulásokról lesz szó, hiszen a jogszabály ösztönzi az önkéntes, akár kistérségenkénti szövetkezést is. Jó példaként a mezőpaniti Therézia gyárat említette, ahol már a környékbeli tejtermelők szövetségével tárgyalnak, és a cég 54 helységből több mint 900 állattenyésztőtől gyűjti össze a tejet. Nem lehet eltekinteni attól, hogy Romániában a legtöbb gazdának három-öt szarvasmarhája van, kevés az igazán uniós szinten működő, több száz állatot tartó farm, a törvény ezért is ösztönzőleg hat majd a szarvasmarha-tenyésztésre. A törvény némiképp kiegészíti a húsállat-tenyésztésre vonatkozó, korábban megjelent jogszabályt, amely elsősorban a hegyvidéken segíti nemcsak a tejtermelő állatok tartását, hanem a vágóhídra szánt szarvasmarhákét is.
Egy következő – némiképpen az előzőhöz kapcsolódó jogszabály a 2013. évi 43. számú sürgősségi kormányrendelet, amely a családi gazdaságok pénzügyi helyzetének a javításáról szól, és kiegészíti a korábbi 121-es pályázati kiírást. Ennek az előnye az, hogy olyan beruházások esetén, amelyek például az istállókapacitás megnövelését vagy felszerelését célozzák, az állam a banki garanciaküszöböt 90%-osra növelte. A gazda önrésze a beruházandó összegnek csupán a 10%-a, és ezért a földdel, egyéb javaival is garantálhat. Eddig nem fogadták el garanciaként a földterületet, ezért ez egy jelentős – a gazdák előnyére váló – intézkedés. A kormány ígéretet tett arra is, hogy ezt az állami hitelkeretalapot mindegyre újratölti, ezáltal is hosszú távon ösztönözve a gazdákat arra, hogy pályázzanak.
– Az országban 4 millió, ebből megyénkben 27.547 kisméretű gazdaságot tartanak nyilván. Ezek a gazdák nem arra törekednek, hogy versenyhelyzetbe kerüljenek az unióban több száz állattal rendelkező farmerekkel, csupán saját, a család, a háztáji ellátására, fenntartására törekednek, így a korábbi törvénnyel és a 43-as kormányrendelettel valóban lehetőség nyílik a fejlődésre. Nem a nagy farmok menthetik meg a vidéket, hiszen egy korszerű létesítményben, ahol gépekkel dolgoznak, alig néhány alkalmazottat foglalkoztatnak, a község többi lakosa pedig továbbra is a létminimum határán marad. Az említett intézkedések pont ezt a kategóriát célozzák meg – hangsúlyozta a képviselő.
Végül rátért egy harmadik rendelkezésre, amelynek paragrafusait még nem igazán tisztázták, azonban három hete már előterjesztette a szaktárca. Ez a 34-es sürgősségi kormányrendelet lenne, amely a legelőhasználatra vontakozik, és módosítja az 1991-ben elfogadott 18-as törvény erre vonatkozó előírásait. A legelők védelmében eddig az előírásban az szerepelt, hogy csak a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyásával lehet kültelekként szereplő területet beltelekké nyilvánítani. Ez a rendelkezés eddig is vitát váltott ki, ugyanis egy ideiglenes nyári állattartó hely létesítésére is minisztériumi jóváhagyás kellett. Másrészt az önkormányzatokban is megfogalmazódott a kérdés, hogy a településfejlesztés érdekében szükség lenne több parlagon álló terület, köztük legelő beltelekké nyilvánítására. Azonban, ha a törvény célja valóban a legelővédelem, akkor csak az országos érdekeknek megfelelő létesítmények esetében kellene engedményeket tenni – mondta dr. Kelemen Atilla, s felhozta példának Koronkát, ahol a korábbi községi legelőket beépítették, és így az állattartó gazdák máshova kell vigyék legelni jószágaikat. Hogy a kérdés megoldhatóvá váljon, a képviselők, köztük dr. Kelemen Atilla is javasolta, hogy a döntés jogát ruházzák át a prefektúrákra, hiszen helyi szinten könnyebb eldönteni, hogy mi hasznos a településnek. Ezt a jelenlegi mezőgazdasági miniszter elutasította, mondván, hogy Romániában úgyis lopnak, és a helyi döntések újabb nehézségeket okozhatnak majd. Újságírói kérdésre a képviselő elmondta, tudomása szerint Romániában 4 millió hektár legelő és nem termelő terület van, nem állunk rosszul európai szinten sem, de ha megkezdik ezek beépítését, rendeltetésük megváltoztatását, akkor az állattenyésztőknek okoznak kárt. A kérdés még nincs eldöntve, várják a véleményeket ez ügyben is.
