A kezdeményezőknek is rejthet taposóaknát a mindenképpen leköszönő elnök harmadszori menesztésére irányuló javaslat, melynek tervét a pártvándorlásban jeleskedő liberális exkormányfő, aki most épp a szenátus elnöke, pénteken jelentette be.
A kezdeményezőknek is rejthet taposóaknát a mindenképpen leköszönő elnök harmadszori menesztésére irányuló javaslat, melynek tervét a pártvándorlásban jeleskedő liberális exkormányfő, aki most épp a szenátus elnöke, pénteken jelentette be. A nyílt levélben közreadott szándék jelen állásban figyelemelterelő választási kampányfogás. Mert amíg erről folyik a vita, addig kevesebb figyelmet kapnak a kormányoldal egyéb lépései, mint például a helyi tisztségviselők pártvándorlását megengedő rendelet, ami révén az USL szétesése után igyekeznek a megyei önkormányzati szavazógépeket megjavítani, és a választási ígéreteik teljesítése révén saját pecsenyéjüket is sütögetni vágyó polgármestereket hadrendbe állítani, hogy a kampányidőszakban legálisan lehessen kormánypénzeket osztogatni a választók meggyőzésének célzatával.
De amennyiben a parlament vevő lesz erre a játékra, és a kezdeményező által bejelentett menetrend szerint szeptember végén felfüggesztik az elnököt, hogy a menesztésére irányuló referendumot nem véletlenül pont az elnökválasztás első fordulójának napjára időzítsék, az a plágiumdoktort az elnöki székbe nem kívánó választók szemszögéből veszélyes húzásnak bizonyulhat. Mert az elnök felfüggesztése esetén annak jogköreit a szenátus elnöke veszi át, tehát ez esetben a választások lebonyolítása szempontjából kulcsfontosságú időszakban minden intézmény irányítása a szociáldemokraták és reformliberális csatlósaik kezében volna. És a két évvel ezelőtti elnökmenesztő kísérlet nyomán indult bűnvádi eljárásból is látható, hogy ez igencsak ötletes társaság, ha csalással kell próbálkozni. Már ha nincsenek meggyőződve róla, hogy az akkori 7,4 millió igennel szavazó még mindig vevő „az elnök a hibás mindenért” szlogenre, mert ennyi szavazattal már akár egy fordulóból is el lehet dönteni az elnöki mandátum sorsát.
Ám a pártkeringőben alighanem kissé megszédült exkormányfő ötletében komoly veszély is rejlik a kormányoldal és jelöltje számára. Mert a felfüggesztett elnöknek joga van kampányolni, és a NATO-csúcsról alighanem harcias kedvvel hazatért kapitány azon melegében ki is jelentette, hogy ha ő kampányolni kezd, az az ellenfeleinek fájni fog. Sok vesztenivalója nem lévén, ne legyen kétségünk afelől, hogy az összes ászát előhúzná a kézelőből, és ritka durva kettős kampányháború uralná az amúgy is puskaporszagú közéleti teret e forró őszön.
De az is biztos, hogy amennyiben a doktor palotát vált novemberben, a harcnak nem lesz vége. Mert aki képes az utóbbi tíz évet a német nemzetiszocialista rezsim időszakához hasonlítani, anélkül, hogy önként vonulna be az elmegyógyászatra, az képes lesz arra is, hogy egy vagy két ötéves elnöki mandátum erejéig háborúzzon a mumusaival. Mert egyébre eddig sem telt a képességeiből.
