Felfedezetlen titkok – csalások és visszaélések

Dr. Szendrei Kálmán gyógyszerészprofesszor útja a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyakornokaként a gyógynövényektől vezetett a kábítószerek világába. Az ENSZ bécsi Kábítószer-laboratóriumát vezette éveken át, majd később ismét visszatért kedvelt gyógynövényeihez.

Dr. Szendrei Kálmán gyógyszerészprofesszor útja a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyakornokaként a gyógynövényektől vezetett a kábítószerek világába. Az ENSZ bécsi Kábítószer-laboratóriumát vezette éveken át, majd később ismét visszatért kedvelt gyógynövényeihez. Amilyen szenvedéllyel kutatta és üldözte a kábítószereket, emelte fel szavát s agitál ma is a használatuk ellen, olyan lelkesedéssel foglalkozik a gyógynövényekkel is a szegedi Gyógyszertudományi Kar Farmakognóziai Intézetében. Munkájának eredménye a Csupor Dezsővel szerkesztett, fiatal szerzőkollektíva által írt Gyógynövénytár, amely a gyógynövények korszerű alkalmazásához jelent tartalmas útmutatót. Tudományos közleményei a gyógynövényekről, a hatóanyagokról, azok alkalmazásáról stb. rendszeresen látnak napvilágot (több mint 70 jelent meg csak a Gyógyszerészet című szaklapban), s külön kritikai alsorozatot közöl a főleg étrend-kiegészítőkként forgalmazott gyógynövénytermékek kritikai értékeléséről. Ilyen kritikát írt például a rákellenes csodaszerekről, amelyek véleménye szerint veszélyesen elburjánoztak Magyarországon.

Rákellenes gyógyteák – a betegek hiszékenységével élnek vissza

– Ezeket a szereket, amelyeket sok beteg ember az utolsó reménységként kezd el használni, intenzíven reklámozzák az elektronikus és az írott sajtóban, s korábban nem hallottam, hogy az onkológusszakma részéről valaki mérvadó módon kritizálni merte volna ezt a jelenséget. Ugyanakkor a hivatalos orvostudomány kezelési protokolljaiban nem szerepelnek a gyógynövények, és a legtöbb szakember kritikusan szemléli a gyógynövények népszerűsödését.

– A szegény daganatos betegek hiszékenységével élnek vissza a szükséges dokumentációval nem rendelkező, bizonytalan hatású és esetenként kockázatot jelentő termékek forgalmazása során. Ezt ugyanolyan büntetendőnek tartom, mint az illegális drogok gyártását. Sajnos, egyes orvosok és gyógyszerészkollégák is hibásak, mivel elfogadják, forgalmazzák s ajánlják is ezeket a szereket. Az onkológustársaság ülésszakán egyszer sem rendeztek vitát erről az évek óta folyó nagyméretű félrevezetésről.

– Miért nem hallatják a hangjukat, miért nem tiltakoznak a szakmabeliek?

– Mert sok onkológus nemcsak ajánlja, forgalmazza is ezeket a csodaszernek kikiáltott termékeket. Megemlíthetem például a B17-vitamint (amigdalin), amit Mexikóból hozatnak, s a páciens 400.000 forintot fizet egy injekciókúráért, holott a hatóanyagot egyetemi hallgatóink is elő tudnák állítani a keserűmandulából vagy a barackmagból. Ennek a szélhámosságnak már véget kellene vetni!

– Sok gyógyteát is ajánlanak a daganatos megbetegedésekre. Van-e közöttük hatásos szer?

– Míg a Herbária, a Naturland és sok más cég gyógyteái megfelelnek a csomagoláson feltüntetett összetételnek, a minőségi feltételeknek, és alkalmasak is arra, amire ajánlják őket, a daganatos betegségekre ajánlott teák között egy sincsen, ami bizonyítottan hatásos lenne. Az egyik ilyen teáról éles kritikát írtam, s a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 60 millió forintos büntetést rótt ki tisztességtelen kereskedelem és befolyásolás miatt, mégis van olyan televíziós csatorna, amelyik továbbra is reklámozza. Úgy vélem, ennek tényét közzé kellene tenni minden napi- vagy hetilapban országszerte. A szóban forgó cég félrevezeti a fogyasztókat, akik nem olvassák a GVH honlapját, ahol a büntetésről szóló értesítés megjelent. Van egy-két anyag, amire létezik bizonyíték: a kínai gombák egy részének hatóanyagai az immunrendszert erősítik, de ezeket is csak az előírt orvosi terápia kiegészítéseképpen lehet használni és nem annak helyettesítésére. Jellemző, hogy ha valaki meggyógyul, azt a cégek szerepeltetik a tévéműsorukban. Erre szoktam mondani, hogy miért nem kapnak meghívást azok, akik „meghaltak”. Olyan korrekt statisztikára lenne szükség, amelyből kiderülne, hogy azokból a betegekből, akik a csodaszertől remélték a gyógyulást, hányan gyógyultak meg és hányan nem, s akik meggyógyultak, azok hány évet éltek még tovább. Ezek az adatok azonban rejtve maradnak, s nem beszélnek a hozzátartozók sem a sikertelen esetekről.

Hamisított potencianövelők

Hasonló a helyzet a „férfierőt” fokozó táplálék-kiegészítőkkel is. A férfiak nem fognak azzal büszkélkedni, hogy ők ilyen vagy olyan potencianövelő szert szednek. Két-három évvel ezelőtt elkezdtünk egy külön laboratóriumi vizsgálatot a potenciafokozókról. A legtöbbet úgy hirdetik, hogy csak természetes növényi anyagot tartalmaz. Csupor Dezsővel kiválogattunk tízet a több mint 50-ből, ami három évvel ezelőtt az étrendkiegészítők között szerepelt (azóta a számuk sokat gyarapodhatott). Óriási nagy üzlet, milliárdokat keresnek rajta! Ajánlások alapján válogattunk olyanokat, amelyeket a Viagrához hasonló módon csomagolnak és árulnak. A tízből nyolc hamisított volt, egy részük Viagra-hatóanyagot tartalmazott, s találtunk sehol nem engedélyezett vegyületet is egyes szerekben. Ezek mindegyike veszélyt jelent a fogyasztó egészségére megfelelő orvosi felügyelet nélkül. Kiderült, hogy a Potemix bum-ban olyan hatóanyag volt, s olyan mennyiségben, ami kifejezetten veszélyes, mivel a férfiak vérnyomását befolyásolja. Akinek potenciapanasza van, annak általában a vérkeringésével is gond van, s ha aktus közben „ottmarad”, ki fogja megmondani, hogy az izgalomtól vagy a szertől történt-e? Senki nem fogja elárulni, hogy az elhunyt potencianövelőt szedett.

– Megdöbbentő történeteket lehet hallani a fogyasztószerekről is. Bár próbáltam szakembereket faggatni a témáról, mivel Marosvásárhelyen is történtek sajnálatos esetek, a megkérdezettek elzárkóztak a válaszadástól.

– Szovátai előadásomon (az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának évi tudományos ülésszakán) beszámoltam arról, hogy két, úgynevezett tisztán növényekből álló fogyasztószert is megvizsgáltunk, az egyiket a közegészségtani tanszékről küldte át egy kolléganő, aki fogyasztotta magát, a másikat egy hallgató hozta be, aki a fitoterápia-szemináriumon beszámolt arról, hogy ideges lett a szertől, reszketett a keze, nem tudott aludni. A fogyasztószerben sibutramint találtunk, ami szintetikus stimuláns, amfetamin-származék, s Európában betiltották a használatát.

Az igazság a grépfrútmagkivonatról

Ezenkívül rájöttünk, hogy a grépfrútmagcseppel is csalnak.

– Pedig nagyon divatos szernek tartják, gombára, fertőzésekre, az immunrendszer erősítésére ajánlják.

– Az tűnt fel, hogy a Magyarországon forgalmazott grépfrútban nagyon csenevész magok vannak. El is gondolkoztam, hogy miből lehet annyi kivonatot előállítani. Ahhoz rengeteg mag kellene, tonnaszámra. A kivonatról pedig, ami állítólag mindentől megvéd, egyetlen komoly tudományos publikáció sem jelent meg. Elmentem és vettem hat különböző grépfrútmagcsepp terméket, és azokat megvizsgáltuk. Volt olyan csomagolású folyadék, amiben semmilyen hatóanyagot nem találtunk, és volt, ami grépfrúthéjkivonatot tartalmazott. Ezt tilos lenne forgalmazni, mert karcinogén anyag van benne. Akárcsak a citromhéjban, amiből ha reszelünk egy keveset, az nem veszélyes, de ha koncentrátumot szeretnénk készíteni, azt nem engedélyeznék. Találtunk olyan folyadékot, amelyben benzalkonium-klorid volt. Ez valójában antiszeptikus anyag, amit egyes gyógyszeres oldatok antiszeptikussá tételére használtak.

A fogyasztó egészsége vagy a termékek szabad forgalma

– Miközben a tyúkketrecek formáját és méreteit pontosan szabályozzák az Európai Unióban, az étrend-kiegészítők, az újfajta kábítószerek forgalmazását nem. Hogyan lehetséges?

– Első látásra valóban meglepő, de egyszerű oka van, hiszen mindenütt ugyanazok az üzleti érdekek érvényesülnek, csak más előjellel. A tyúkketreceket azért szabályozták annyira pontosan, mert tudták, hogy Kelet-Európának évekbe telik, amíg képes lesz felzárkózni. A gazdaságpolitikáról szól minden, s az étrend-kiegészítők piacán, amely az egyik legnagyobb piacot jelenti, hatalmas pénzek forognak, a magyarázatot tehát nem nehéz megtalálni.

– És mit tesz a sokat hangoztatott fogyasztóvédelem? Nem annak lenne a feladata rendet teremteni ezen a piacon is?

– Amikor egy európai uniós képviselőnek egy konferencia elnökeként feltettem a kérdést, hogy az unióban mi a fontosabb, a fogyasztó egészsége vagy a termékek szabad forgalma, mellébeszélt, s nem tudott pontosan válaszolni. Szerintem ugyanis ma elsősorban a termékek szabad forgalmának az elve érvényesül, ami háttérbe szorítja a fogyasztó egészségének a hatásos védelmét. Lehet, hogy ez nagyon szomorú kép, de sajnos, én így látom.

Gyógynövények és hatásuk

– Mindezek után hadd térjünk vissza a gyógynövényekhez, pontosabban a kötethez, amelyet Gyógynövénytár néven adtak ki. Megkérem, ismertesse néhány szóban!

– Közel 200 hivatalos gyógynövényről készítettünk értékelő bemutatást, evidenciák alapján. A minapi könyvhétre jelent meg az új, bővített kiadás, majd remélhetőleg jön a második kötet, aztán egy harmadikat is szeretnénk megjelentetni az egzotikumokról, hogy kevésbé tudják félrevezetni a fogyasztókat. Abban ugyanis benne lesz, hogy az adott növényt mire lehet igazoltan használni és mire nem. Például a ragadós galajt nem lehet rák ellen alkalmazni, egy ilyen ajánlás vagy gyakorlat bűnténynek számít. Mint fentebb már szó volt róla, ma sok ilyen szert reklámoznak a televízióban, rádióban, magazinokban és az interneten, és senki nem tesz semmit azért, hogy ne tudják félrevezetni az embereket.

– A gyógynövények esetében mindig egyértelmű a gyógyhatás?

– Sok száz gyógynövényt ismerünk, s hatásuk alapjában ugyanolyan természetű, mint bármely gyógyszeré. A legkomolyabb gyógyszerek sem hatnak százszázalékosan, mert az emberi populáció sem egyforma. A szakemberek szerint a gyógyszerek között az opioid fájdalomcsillapítók a leghatékonyabbak a legtöbb emberre, de vannak, akik allergiásak az opioidokra. Az antidepresszánsok körülbelül 30 százalékban hatnak megbízható módon minden emberre. A gyógynövényektől sem várhatjuk, hogy mindenik egyformán hasson mindenkire. Vannak nagyon biztos hatásúak, például a szívre korábban ajánlott digitaloidok, és ne feledjük, hogy a morfin is növényben lévő, ott megtalált opioid fájdalomcsillapító, tehát nagyon megbízható gyógyszeranyag! Vagy például a mérgező növények. Ha elfogyasztanám a daturát vagy meginnám a bürökpohár levét, biztosan meghalnék. Szerzőtársam, Csupor Dezső a sisakvirágokkal foglalkozott, s a korábbi tapasztalatokkal megegyezően ő is megállapította, hogy az európai sisakvirágok nagyon toxikusak. Hatóanyagukat nagyon kis adagban mégis alkalmazzák a rheumatoid arthritis tüneteinek enyhítésére. Mint minden gyógyszeré, a gyógynövények hatása is függ az adagtól. Van olyan növény, ami kicsi dózisban működik, a másikat nagy adagban kell szedni. A hatásuk jellege sem egyforma. A gyógynövények tartalmazhatnak olyan anyagokat is, amelyek elősegítik, erősítik a hatást, más növényekben káros hatású mellékanyagok is találhatók. A gingkokivonatban például, ha nem jól készítik, jelen lehet egy gingkolsav nevű anyag, amelynek káros a hatása. Ezért a gingkogyógyszereket úgy kell gyártani, hogy a gingkolsav ne maradjon a szerben. Megfelelő szinten kell ismerni, feldolgozni, nem zuglaboratóriumokban előállítani. A gyógynövényt helytelen szembeállítani a gyógyszerrel, s nem lehet azt mondani, hogy minden esetben jobb a szintetikus szernél. A gyógynövényben is egyes kémiai vegyületek hatnak, s ez vagy benne van a készítményben, vagy nincs, vagy sok van benne, vagy kevés. A farmakológiai hatást itt is bizonyítékokkal kell alátámasztani. Ha digitaloidot akarok használni, pontosan kell ismernem, hogy mennyit alkalmazok és milyen betegekre.

Én voltam az első, aki erdélyi tapasztalatok alapján a Kárpát-medence területén komoly elemzést írtam az eperfalevélről, annak alkalmazási lehetőségeiről. Megjelenését követően sok cég kezdett el gyártani vagy forgalmazni eperfalevél-kivonatot tartalmazó szereket.

– Úgy tudom, hogy a vércukorszint szabályozására ajánlják.

– A világirodalomból összegyűjtöttük az eperfalevéllel kapcsolatban rendelkezésünkre álló adatokat, de azok még mindig hiányosak, s ma is intenzív kutatás tárgya ez a gyógynövény. Azt szoktam mondani, hogy minden gyógynövény olyan, akár az emberi szervezet, soha nem fogjuk tökéletesen megismerni. Vizsgálhatjuk, kutathatjuk, de minden titkát például a kamillának sem fogjuk megfejteni.

– A professzor úrnak melyik a kedvenc gyógynövénye?

– Sok van: a kamilla, a hársfavirág és sorolhatnám, hisz mindeniket szeretem. A vonzódást édesanyámtól örököltem. Tulajdonképpen soha nem akartam a kábítószerekkel foglalkozni, de éppen a növényi kábítószerek kutatásán keresztül életem legizgalmasabb kalandjává vált. Ennek ellenére számomra az igazi szenvedélyt a gyógynövények jelentik. Még mindig vannak olyan növények, amelyeknek titkát szívesen tovább vizsgálnám.

Popeye-sztori

Tudja-e, hogy mi a Popeye-sztori magyarázata? Miért tartják azt, hogy valaki izmos lesz a spenóttól? A nyolcvanas években Szegeden fejtettük meg. Anabolikus hatású szteroidok, azaz izomerősítők vannak a növényben. A németek nemrég hoztak forgalomba, a spenótkoncentrátumot felhasználva, nem kevesebb, mint hat étrend-kiegészítő terméket. De amikor először előadtam egy bécsi kongresszuson, hogy szteroid is van a spenótban, és nem elsősorban a vas az, amitől a gyerekek erősek lesznek, azt hittem, megvernek. Utána húsz év telt el, amikor egy amerikai csoport visszaigazolta, hogy a szegedieknek igazuk van. És még a spenótról messze nem tudunk nagyon sok mindent. Valószínűleg további izgalmas meglepetésekkel fog szolgálni.

– Maradjunk abban, hogy a gyógynövények is, és köszönöm a beszélgetést.

* Új tudatmódosító szerek, amelyeket a drogellenőrzési rendszer megkerülésével állítanak elő és forgalmaznak illegálisan