Fél év rendszeres testmozgás módosítja a gének működését
A rendszeres testmozgás hatására több olyan gén működése módosul, amely a test zsírraktározásáért felelős – derült ki egy új svéd tanulmányból.
A rendszeres testmozgás hatására több olyan gén működése módosul, amely a test zsírraktározásáért felelős – derült ki egy új svéd tanulmányból.
A következetes edzés a legbiztosabb módja a felesleges kalóriák elégetésének, ám egyéb előnyei is lehetnek: mindenekelőtt segít megváltoztatni a testzsír raktározásának módját – idézte a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása a PLOS Genetics tudományos lapban megjelent tanulmányt.
A kutatók azt találták, hogy hat hónap rendszeres testmozgás, például kerékpározás vagy aerobik módosított a zsírsejtek raktározásában és az elhízásban fontos szerepet játszó gének működésén.
A sport egyes kémiai anyagokat kivont, másokat hozzáadott a DNS-hez. A folyamat neve metiláció, és a gének ki- és bekapcsolását jelenti.
A kutatók szerint a vizsgálatban részt vevő, enyhén túlsúlyos önkéntesek több mint hétezer génjét érintette a módosulás. Azt is kimutatták, hogy a testmozgás hatására a vércukornak a zsírsejtekben való tárolásában részt vevő kulcsgének mérsékelték a tevékenységüket.
„Kutatásunk bebizonyította a testmozgás kedvező hatásait, mivel a testzsír tárolását irányító gének működése megváltozott. A zsírszövet teljes DNS-ében lezajlott a metiláció fél év sporteredményeként” – magyarázta Charlotte Ling, a svéd Lund Egyetem diabétesz szakorvosa.
A kutatók 31 enyhén elhízott, de máskülönben egészséges férfit kértek meg arra, hogy heti három alkalommal végezzenek egyórás edzést. Korábban egyikük sem sportolt, most arra vállalkoztak, hogy heti egy spinning – azaz edzőtermi kerékpár – illetve két aerobikórán vegyenek részt.
Noha sokan nem mentek el minden edzésre, és a mozgással töltött órák heti átlaga így 1,8 lett, a tudósok mégis találtak változást a génműködésben. A vizsgálat fél évvel előtte és utána is szövetmintát vettek a résztvevők testzsírjából, és összehasonlították bennük a gének működését. Miután minden személy DNS-ének 480 ezer helyét elemezték, azt találták, hogy 7.663 gén 17.975 ponton változott. Az emberi genom 20.000 körüli gént tartalmaz.
A kutatók szerint a DNS működésének változása segít megérteni, hogyan hatnak egymásra a gének és a környezet. Az ember a szüleitől örökli a génjeit, és ezek az élete folyamán nem változnak. „A sport hatására észlelt DNS-eltérések csekélyek, ám olyan sok területet érintenek, hogy mégis hozzájárulhatnak a testi változáshoz” – fűzte hozzá Ling.
A kutatás egy újabb szakaszában azt vizsgálták, hogy bizonyos gének hogyan befolyásolják a zsírtárolást, és azt találták, hogy két kulcsfontosságú gén működésének módosulása csökkentette a vér szabad zsírsavainak mennyiségét. Ezek túl magas szintjét a kettes típusú cukorbetegséggel hozzák kapcsolatba, és így megmagyarázhatja, hogy a testmozgás miért csökkenti a cukorbetegség kockázatát. A sport által érintett gének a gyógyszerkutatás új irányát mutathatják meg az elhízás kezelésében.
