Feketébe öltözött az ország diáksága

Nem kérnek a diákok az egyenruhából!

Szeptember 28-án, hétfőn a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) és a Román Országos Diáktanács (CNE) országos tiltakozó akciót szervezett a kötelező egyenruha-viselés bevezetése ellen. A tervezetet a szenátus már elfogadta, az RMDSZ szenátorai is megszavazták, a végső döntést viszont a képviselőház fogja kimondani. A diákok tiltakozó akcióját az váltotta ki, hogy nem kérték ki a véleményüket a kérdésben.

Lázár Attila, a MAKOSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy azért választották a fekete színt, mert egy egységes demonstrációt akartak, aminek erős üzenete van, és megmutatja, hogy valójában hogyan néz ki egy iskola udvara, egy iskolai folyosó, hogyha minden diákot uniformizálnának. A MAKOSZ elnöke azt is kiemelte, hogy nemcsak a magyar, hanem a román diákok is nagyon erőteljesen felszólaltak, összességében azt lehet mondani, hogy hétfőn az ország diákságának 90%-a feketébe öltözött, erről pedig a közösségi médiában megjelent képek és videók is tanúskodnak. A hétfői akció egy erőteljes üzenet: a diákok nemet mondtak az egyenruha viselésére. Lázár Attila szerint ez azzal is magyarázható, hogy a diákok azt szeretnék, hogy megmaradjon a szabad választásuk és az önkifejezésük joga. A diákszervezetek a hétfői megmozdulást követően abban bíznak, hogy elég erőteljes volt a hangjuk ahhoz, hogy a törvényhozók ne szavazzanak meg az oktatás elsődleges haszonélvezőit illetően olyan döntéseket, amelyekről nem egyeztettek velük.

Sokan viszont azt mondják, hogy Nyugat-Európában és Nagy-Britanniában is van egyenruha, illetve több hazai iskolában is. Ezzel kapcsolatban a MAKOSZ elnöke elmondta, hogy amennyiben egy iskola úgy dönt, hogy szeretne valamilyen formában egyenruhát bevezetni, akkor ebben a kérdésben legyen meg a saját autonómiája az iskolának, illetve a diákokkal közösen találjanak egy olyan megoldást, ami mind az intézménynek, mind a diákjainak megfelel. Azonban ez nem ugyanaz, mintha országos szinten kötelezővé tennék az egyenruhát, nyomatékosította Lázár Attila, aki azt is hozzátette, hogy a közösségi médiában rengeteg elszomorító kommentet, bejegyzést olvastak a téma kapcsán. Ezeken a felületeken többen azt tették szóvá – különösen az idősebb generáció –, hogy régebb is volt egyenruha, és akkor ők nem tiltakoztak, sőt egyesek azt is leírták, hogy nem is kell kikérni a diákok véleményét. A MAKOSZ elnöke ezekre reagálva kihangsúlyozta, hogy ma már teljesen más világot élünk, illetve arról lehet vitatkozni, hogy szükséges-e az egyenruha bevezetése, viszont a döntést, ami ellen tiltakoztak, úgy hozták meg a szenátusban, hogy semmilyen kozultáció nem volt a diákszervezetekkel, annak ellenére, hogy mind a MAKOSZ, mind a CNE hivatalos partnere az Oktatási Minisztériumnak.

Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke lapunknak elmondta, hogy nagyon reméli, hogy a jövőben az RMDSZ politikusai ilyen döntések meghozatalakor ki fogják kérni a diákok véleményét is. Az ifjúsági ernyőszervezet vezetője arra is rámutatott, hogy a kötelező uniformis viselése, annak bevezetése jelenleg nem aktuális téma, hiszen az oktatás területén sokkal nagyobb és fontosabb kérdések vannak, amelyekre valódi megoldást kell találni.

Politikusi oldalról megközelítve a kérdést Szilágyi Dóra kiemelte, hogy a képviselők és szenátorok jól teszik, hogyha odafigyelnek arra, hogy mit mondanak a fiatalok és a diákok, mert bár lehet, hogy még nem ezek a diákok szavazták meg őket, a következő választásokon valószínűleg ők is szavazók lesznek, és a politikusok azt kellene képviseljék, amit ezek a közösségek szeretnének, illetve az ő problémáikkal is kellene foglalkozni, legyen szó bármelyik politikai pártról. Adalék a történethez, hogy habár a felsőházban az RMDSZ szenátorai is megszavazták az egyenruhák bevezetését, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a múlt héten egy közösségimédia-bejegyzésben azt írta, hogy igaza van a MAKOSZ-nak és a diákoknak, nem lehet Bukarestből törvénnyel megmondani, hogy mi jó nekik.

A MIÉRT elnöke arról is beszélt a Népújságnak, hogy nincsenek konkrét intézkedések vagy javaslatok arra vonatkozóan, hogy hogyan is oldják meg az egyenruha bevezetését. A kezdeményezők arra hivatkoznak, hogy a szociális, társadalmi különbségeket akarják ezzel elsimítani, de arról nem beszélnek, hogy ugyanazt az egyenruhát a hátrányos helyzetű gyermek és családja is meg kell vegye, illetve egy egyenruha nem fog négy évet kitartani, lehet, hogy még egyet sem. Mindebből pedig az is következik, hogy nem történik semmilyen konkrét megoldás, az egyenruha nem lenne más, mint egy nagyon szép látszatintézkedés, ráadásul a szülőkre, családokra hárulnak a vásárlás költségei, mert sem az iskola, sem az állam nem támogatná az egyenruha megvásárlását. Arról nem is beszélve, hogy az egyenruha mellett ott lenne a cipő, a telefon, az óra vagy éppen az iskolástáska, amelyek szintén okot adhatnak a cikizésre, a bullyingra.

Azonban politikusi oldalról megközelítve az is kérdés, hogy miként lehet a különböző korosztályok között fenntartani az érdemi párbeszédet, elmagyarázni a különböző meglátásokat. A jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetből kiindulva, az elégedetlenségből, amit a hétköznapokban tapasztalunk, valahol magyarázható a rendszer utáni nosztalgia, vagy akár a kommunizmus utáni nosztalgia, ezt jelenítik meg egyesek a kommentszekcióban is, mondta Szilágyi Dóra, aki szerint nem lenne szabad összetéveszteni az akkori időket a mostanival, hiszen úgy is lehet rendszert építeni, hogy iskolai szinten ezt megvitatják a szülők, a pedagógusok, a diákok és az iskola vezetése, hogy például kívánatosnak tartják-e az egyenruhát. Nem lenne szabad egyenlőségjelet tenni egy ilyen eset közé és aközé, hogy fentről érkezik egy utasítás, amit az országban mindenhol le akarnak nyomni mindenkinek a torkán.

A MIÉRT elnöke azt is nyomatékosította, hogy az egyenruhának semmi köze nincs a tanuláshoz, senki nem fog jobban tanulni egyenruhában és rosszabbul, hogyha maga döntheti el, hogy milyen ruhát visel. Mindenki egy egyéniség, ettől vagyunk érdekesek, ettől vagyunk sokszínűek mind Erdélyben, mind Romániában, mind Európában, és ezért nem lenne szabad elfojtani a diákok egyéniségét.