Ha valaki azt várná el, hogy a közoktatási minisztérium éberen őrködjön a törvények betartása fölött, akkor nagyon gyorsan tegyen le erről az igényéről.
A legtöbb tárcavezetőt felemésztő minisztérium egymás után gerjesztette a botrányokat az idei tanév kezdete óta is. A román nyelv oktatása körüli cirkuszon túl alattomosan hagyta jóvá a két marosvásárhelyi egyetem egyesítését, s az elmúlt héten kiderült, hogy az idei forró nyár egy újabb botrányos eseménynek volt az „inkubátora”. A minisztérium vezetősége állítólag még a vizsgák körüli botrányokat követően határozta el, hogy a nyolcadik és a tizenkettedik osztályok végzős diákjai a tanév végén három fontos tantárgyból másképpen fognak írásbelizni, mint amire négy éve készítik őket.
Marian Suţă, az Országos Felmérő és Vizsgáztató Központ (OFVK) vezetője az elmúlt kedden hozta nyilvánosságra, hogy a 2019 nyarán zajló képesség- és érettségi vizsgán tesztkérdésekkel helyettesítik a román nyelv és irodalom, a matematika- és a történelemtételek 40 százalékát. Ez nem jelent újdonságot, hiszen több humán tantárgyból – mint például a földrajz vagy a társadalomtudomány – tesztkérdések alapján zajlik az írásbeli vizsga – védte a mundér becsületét Suţă úr. A magyarázat szerint a nagyobb tárgyilagosság, a dolgozatok pontosabb osztályozása a cél. Erre nagy szükség van, hiszen a Kovászna megyei diákok Marosvásárhelyen javított román dolgozatát jócskán lepontozták az idén. Az újrajavítás során volt, aki három jeggyel is nagyobbat ért el, mint első alkalommal. Ahelyett, hogy a javító romántanárokat utasították volna rendre, a vizsga átalakításáról döntöttek, és a minisztérium honlapján közzé is tették az új tételváltozatokat. Megjegyzem, sok román értelmiségi honfitársunk is gondban lenne némelyiknek a megoldásával, a kisebbségi diákokról nem is beszélve.
A tervbe vett változtatás kapcsán sok vélemény elhangzott, többek között az is, hogy el kellene dönteni már végre, hogy melyek azok az alapismeretek, amelyeket egy általános és egy középiskolát elvégző diáknak a vizsgatantárgyakból tudnia kellene, és azt kérni számon a részletkérdésekben való „kukacoskodás” helyett. Továbbá be kellene már vezetni a szakközépiskolai érettségit, a szaktantárgyakra helyezve a hangsúlyt, ha azt akarják, hogy ne kelljen szégyenkezni az érettségi eredmények miatt. A diákszervezetek, a szülők és a szakszervezetek felháborodását az váltotta ki, hogy a minisztérium nem tartja be az érvényben levő előírásokat, azaz „elfelejtették” közvitára bocsátani a változtatás tényét. És figyelmen kívül hagyták a közoktatási törvény vonatkozó előírását is, miszerint bármely változtatás, módosítás csak a következő tanév első napjától léphet életbe, ez esetben a 2019-20-as iskolai, egyetemi év kezdetétől, amit a felsőfokú intézményeknek is jó lenne megjegyezni.
A miniszter nélküli minisztérium illetékesei, azt állítván, hogy az OFVK a ludas, mivel „ellopta a startot”, a közlést követően gyorsan törölték is a tételváltozatokat, és széles körű vitát helyeztek kilátásba. Attól függetlenül, hogy ki „lopott” és ki nem, valamint hogy jobbak-e a tesztkérdések vagy sem, a történtek a szaktárca tekintélyét tovább csorbították.
