Ezüstdiplomát kapott a Musica Humana női kamarakórus

Számomra ünnep, amikor énekelni hallom őket. Változatos repertoárjuk a karéneklés szinte minden műfaját felöleli, s tudják a nagy titkot: hogyan kell lélektől lélekig titokzatos mélységekből szédítő magasságokba röpíteni a hallgatóságot.

Dr. Csíky Csaba

Számomra ünnep, amikor énekelni hallom őket. Változatos repertoárjuk a karéneklés szinte minden műfaját felöleli, s tudják a nagy titkot: hogyan kell lélektől lélekig titokzatos mélységekből szédítő magasságokba röpíteni a hallgatóságot. Feltételezhetően így érezte ezt az október 8-12. között megtartott Interkultur nemzetközi kórusfesztivál és -verseny zsűrije is, amely ezüstoklevéllel jutalmazta a gazdag színskálájú, szép, tiszta összhangot nyújtó énekkar teljesítményét.

A szerbiai Vrnjacka Banja fürdőhely kongresszusi központjában 18 kórus versengett egymással, amelyek tagjai Svédországtól Görögországig a kontinens több sarkából érkeztek. A marosvásárhelyi Vártemplom égisze alatt működő Musica Humana női vegyes kar az elért teljesítménnyel karnagyát, dr. Csíky Csaba egyetemi docenst is köszöntötte, aki október 26-án tölti a kerek 70 évet.

Amint a kórus dirigense elmondta, a nyitóünnepségen egy bemutatkozó dallal szerepeltek. A versenyben a szerb Stevan Stojanovic Mokranja zeneszerző Aliluja című dalát, Szabó Csaba csángó népdal-feldolgozásait, Orbán György VI. miséjét és egyéb darabjait énekelték. Ott voltak a záróesten fellépő négy kórus között is.

– Hányan énekelnek a Musica Humanában?

– A 16 tagú énekkarból négyen hiányoztak, de a jelen lévő 12-nek sikerült pótolnia azokat, akik családi vagy egyéb okokból nem tudtak velünk jönni a szerb fürdővárosba.

– Elsősorban zenetanárok alkotják az énekkart?

– Vannak zenetanárok is, de mellettük szinte minden kategória: orvos, diák, egyetemi hallgató, munkás és nyugdíjas is jelen van. A Musica Humana elnöke Keresztes Zsuzsanna angoltanárnő, akinek a lánya is a kórusban énekel. A kirándulás során, amelyen rengeteg szép élményben volt részünk, a fia fordította az idegenvezető szövegét.

– Mióta énekel a Musica Humana?

– A kórust 1986-ban Száraz Béla vártemplomi kántor alapította, s célja a reneszánsz egyházzene előadása volt. A rendszerváltáskor alakult át női kamarakórussá, s irányítását 1991-ben, az alapító távozása után a nemrég elhunyt Szalman Lóránt mester vette át, aki elődjének elképzeléseit fejlesztette tovább. Betegsége miatt 1994-ben engem bízott meg a kórus vezetésével, így a barokktól kezdve a jelenkori kórusirodalom külföldi és magyar szerzőinek műveivel bővítettem a repertoárt, az egyházi zene mellett világi kórusművekkel is.

Húsz éve éneklünk együtt, hetente egyszer tartunk próbát, megmérettetések előtt többször is.

A zsűriben részt vevő szerb karmester nem kis meglepetéssel vette tudomásul, hogy nem románok, hanem erdélyi magyarok vagyunk.

– Hogyan sikerült ezt a kívülről is jól érezhető összhangot megteremteni?

– A kórus magját a régi alapító tagok alkotják, ők a hangadók, s az újonnan belépő tagokat is irányítják. Válogatással vesszük fel az újakat, meghallgatjuk, majd egy hónapnyi türelmi időt adunk, amelyet követően mind a kiválasztott, mind a kórus eldönti, hogy akarnak-e közösen dolgozni vagy sem. Nem nagy a változás, három-négyévente kell új tagokkal pótolni az eltávozottak helyét.

Az énekkar tagjai között nagy az egyetértés, ami működésünk alapvető feltétele. Ezt nem nehéz fenntartani, mert szeretik egymást. Ha nagy kórust vezet a karnagy, azért jó, mert nem vevődik észre, ha hiányzik valaki. Ha kicsi a kórus, megnő az egyén szerepe, s személyenként tudjuk, hogy ki mennyit ér. Két nagyon jó énekesünk van Keresztesi Tekla (alt) és Szakács Judit (szoprán) személyében.

– Kik a támogatók?

– Először is a vártemplomi egyházközséget kell megemlítenem, ahol nagyon jó körülményeket biztosítanak, hogy próbálhassunk, a Gótikus terem tágas, és zongora is van benne. A megyei tanács is segít, pályázatokból, a kétszázalékos adótámogatásokból tudunk működni.

Folyamatosan énekelünk, fellépünk a Filharmónia által rendezett fesztiválokon, és ahova meghívnak, bel- és külföldön egyaránt.

– Tervek, elképzelések?

– 2016-ban Szocsiban rendezik a következő Interkultur kórusfesztivált, s a szép fekete-tengeri üdülővárosba nagyon szeretnénk eljutni.

– Kívánjuk, hogy sikerüljön, gratulálunk a díjnyertes kórusnak, és közelgő születésnapján Isten éltesse a vezetőjét is!