Árok, árok, de mély árok, /tegnap óta Waze-re várok… Kicsit módosítanom kellett az éneket, a valóság felülírja a folklórt. Nem mintha dalos kedvem volna. Idegesek a vásárhelyiek, bennem is nő a feszültség a felbolygatott közlekedés miatt. Többen ajánlották megoldásként a Waze-t. A szót egyébként véznek ejtik, így nem bontja meg a nótasor ritmusát. Tehát még egyszer: Árok, árok, de mély árok, tegnap óta vézre várok. A véz nem nyugtató, bár nem ártana, ha az lenne. Akik nem tudják, ki vagy mi fia-borja, azoknak elmondom, hogy a Waze egy közösségi navigációs alkalmazás. Az autósok közössége hozta létre, hogy használói valós idejű közúti figyelmeztetésekkel segítsenek egymáson, idejében elkerülhessék a forgalmi dugókat, útépítéseket, baleseti helyszíneket, radarokat, rendőri intézkedéseket, egyéb katasztrófákat. Tehát számomra, ha gyalogosan közlekedem, nem ér semmit? Érhet, de nem túl sokat. Pláne, ha itt is árok, ott is árok. Nem gondoltam, hogy így járok. Tegnap sem. Mert a lakótelepeken is tovább nehezült a közlekedés. Az útfeltörések miatt sokan letették a gépkocsit, és elfoglalták a járdákat. És mit ad isten például a Kövesdombon? Vezetékcsere miatt egy teljes oldalon hatalmas árok és földhányás díszeleg, használhatatlan a járda. Na, ezt kapd ki, Waze! Kissé odébb tömbházak szigetelése zajlik. Állványok, építőanyagok, szerszámok, gépezetek sokasága kényszeríti cikcakkozásra a gyalogost. Holott azért mentem arra, hogy lehetőleg sehol se ütközzem a várost bénító, felbolygató főutcai kalamajkába. Muszáj volt mindent egyszerre? A jelek szerint igen. Persze nem hiszem, hogy a városvezetés ezt élvezetből tenné. Tudja viszont, hogy vannak dolgok, amiknek a rendbetételét tovább már nem lehet halogatni. Amennyiben az a cél, hogy tovább haladjon, korszerűsödjön Marosvásárhely, javuljon mindaz, ami a lakosság életminőségének javulását szolgálja. A vásárhelyiek is megérdemlik, hogy jobb körülmények közt történjék a közszállítás, az autózás, biciklizés. Ehhez sajnos le kell nyelni a békát, amit hónapokig, esetleg évekig kell emésztenünk. Ezt is megérdemeljük, ha annyi időn keresztül hagytuk, hogy az előző polgármester és csapata, magát kímélve éveken át, elodázza az ilyen elkerülhetetlen városrendészeti változtatásokat. De az is felmerülhet az emberekben, hogy a jelenlegiek miért halmoztak mindent mostanra, amikor már az erre kapott európai pénzek felhasználásának határideje vészesen lejáróban van. Tényleg miért? Az ősz és a tél a legalkalmasabb időszak az ilyesmire? Vagy olyan hosszú az elkezdett felfordulás időszaka, hogy ilyen szempontból teljesen mindegy? Az összehangolásnál hibázhat valami a városgazdák gépezetében. Tiszta szerencse, hogy az útkaparók, úthengerek indulása előtt pár nappal a városi buszmegállókba kihelyezték a várakozást kényelmesebbé tevő új, modern, fedett, üvegezett építményeket, amelyek az utasok digitális tájékoztatását is lehetővé teszik. Az eredeti elképzelések szerint így még egyszerűbb, még könnyebb lesz tájékozódni arról, mikor érkeznek a sűrített járatok. Vajon át kell hangolni az egészet, beleértve magunkat is arra, hogy azt jelezzék digitálisan, mikor mekkora lesz a késés az úttorlaszok miatt? Rossz vagyok, a kákán is keresem a csomót. Ha a rövidesen bekövetkező óraátállítást könnyedén elfogadjuk, ezt is kibírhatjuk egy-két évig! Aztán jöhet a metróépítés a maga felfordulásával. Vagy na! Miket beszélek! Az Kolozsváron lesz. Azért sírjon az ő anyukájuk.
