Szent Iván-éj előtt állunk, a hagyomány s a könyvek, filmek szerint varázslatos éjszaka vár ránk. Tényleg mágikus az év legrövidebb éje? Már a pogány korban is ezt rebesgették, és az akkori emberek főleg a tűzhöz társították az ehhez kapcsolt hiedelmeiket, szokásaikat, babonáikat. Vajon a magyar focistákban lesz-e ma akkora tűz, illetve a bennük levő tűz elég lesz-e ahhoz, hogy legyőzzék a német válogatottat, és továbbjussanak a csoportból? Persze, hogy ez a kérdés eszembe jutott. Kinek nem? De az is biztos, hogy ha megtörténne a csoda, az előttünk álló kurta éjszaka sok szurkoló számára soha nem érne véget. Attól tartok, ilyen „veszély” nem fenyeget. Bármennyire is szeretnénk, Münchenben Dávid nem győzheti le Góliátot, még egyszer nem alakulhat úgy az összecsapás, hogy példás erőfeszítéssel, nagy akarással a gyengébb együttes felülkerekedjen. A német játékosok nemcsak ismertebb, képzettebb és drágább, gazdagabb sportolók a mieinknél, de köztudott, hogy lelkesedésért sem kell a szomszédba menniük. Aligha kockáztatják meg a lazsálást, hiszen nekik is tétmérkőzés a mai. A tapasztalat is azt mutatja, hogy az utolsó utáni pillanatig hajtanak rendületlenül. Egyébként ritkán láthattunk olyat ezen az Eb-n, hogy a labdarúgókat akarathiány, lélektelenség akadályozta volna a játékban. Megfigyelhettük kezdés előtt, legtöbbjük hamisan ugyan, de rendkívül lelkesen, elérzékenyülve, vagy feltüzelten, nagy hévvel, szívből énekelte, harsogta saját himnuszát. Aztán, hogy a pályán kevésbé jól, nem túl tetszetősen focizott vagy sem, az már nem csak ettől függött. De most, amikor a jegyzetet írom, még lehetek bizakodó, hajtogathatom bátran, hogy márpedig csodák mindig voltak és lesznek! A nyári olimpiai játékokon is természetesen. Pontosan egy hónap múlva kezdődik a Tokió 2020. Igen, így nevezik, nem elírás. A nagy versenynek tavaly kellett volna lezajlania, a világjárvány miatt elmaradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy döntött, az idei július, augusztus alkalmas arra, hogy végre lebonyolítsák. Optimista döntés volt, talán beválik a számítás. Kétkedve mondom, mert a bátor nyitást követően mintha többfelé újra kezdene durvulni a covidos fertőzési folyamat. És még nem tudható, milyen következményekkel jár a szurkolós, felvonulós, összeborulós foci Eb-s ünneplések sora. Reméljük, nem lesz baj, nem lesz negyedik, ötödik stb. járványhullám. A tervek szerint a tokiói olimpiának július 23-án kellene nyílnia és augusztus 8-án zárulnia. 42 helyszínen, 33 sportágban zajlanak majd a versenyek 339 éremért. Az is látványos, izgalmas szórakozást ígér, nem hagyhattam szó nélkül ma, az olimpiai világnapon. Arról viszont, hogy ezt ne feledjük, a NOB gondoskodott. Ezt a rendkívül fontos és befolyásos bizottságot 1894. június 23-án hozták létre, ezt örökíti meg a világnapi elismerés. Biztos nem csak ez a kis írás emlékezteti önöket ma erre. Ilyenkor elárasztják a médiát az ezzel összefüggő hírek, statisztikák, vélemények, közlemények, akár kérjük őket, akár nem. Különösen sok kéretlen elektronikus üzenet kering ilyen tájt a közösségi hálókon, éppen csak hogy bele nem fulladunk a spamcunamiba. Nehéz harcolni ellene, gyakran okoz bosszúságot mindenkinek a Facebookon és a szociális média többi platformján nyomuló rengeteg spam. Enyhe vigasz, hogy van már spamellenes világnap is. Ha nem tudnák, a mai nap is éppen az. Ünnepeljük együtt!
