2021. március 1., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A napokban talán a COVID-19 elleni védőoltás a leggyakoribb beszédtéma tájainkon. Hogy kik akarnák beoltatni magukat és miért, kik nem, és miért nem, miért nehéz feliratkozni a II. szakaszra, miért akadozik vagy lassul időnként a folyamat, hogy ki melyik vakcinát kapja meg, és miért nem a másikat, hogy mitől izmos az elnök karja, a réginek meg mitől nagy a hasa, és így tovább a végtelenségig. Alighanem sok más országban is hasonló a helyzet, viták, értetlenségek, összeugrasztások, álhírek tömkelege tarkítja a járványkampányt. A mai napon viszont minden bizonnyal bármely más ügynél, eseménynél nagyobb figyelmet összpontosít a világ az Amerikai Egyesült Államok új elnöke, Joe Biden beiktatására. Az azonban, aki az amúgy is mindig komoly érdeklődést kiváltó ceremóniát rendkívülivé tette, és az egész robbanásig feszülő szituációt kiprovokálta, a választási eredményt elismerni nem akaró korábbi elnök, Donald Trump nem lesz jelen az ünnepségen. Legalábbis mindenki így tudja. De mit lehet biztosra tudni manapság?! Ezért is árasztotta el már napokkal korábban Washingtont a Nemzeti Gárda huszonötezer katonája és még számos karhatalmi erő, akiket azért vontak össze, hogy bármilyen erőszakos cselekedetet megelőzzenek, elhárítsanak. A Capitolium ostromának, a terror január 6-i tombolásának többé nem szabad megismétlődnie. Önkéntelenül eszembe jut, hogy amikor A kijelölt elnök című amerikai tévésorozatot először láttam, arra gondoltam, milyen képtelen fikció, és mennyire elrugaszkodott a valóságtól az ötlet, miszerint a Capitolium felrobbantásával pillanatok alatt az Államok teljes politikai elitjével végeznek, és hirtelen ott áll a nagyhatalom törvényes vezetők nélkül. Íme, igazából semmi sem képtelenség. Hála istennek a valóság most nem volt olyan tragikus, mint a televíziós drámában, „csak” öt halottja volt a mostani összecsapásoknak, és magas rangú politikus, tisztségviselő nem is vesztette életét, mégis döbbenetes, ami történt. Vizsgálták a külső beavatkozás vagy szervezés lehetőségét is, de mindeddig erre utaló jeleket, bizonyítékokat nem találtak. Maradt a belső terrorizmusra vonatkozó feltételezés. A vizsgálatok folytatódnak. Valószínűleg a történések felgöngyölítése hosszas folyamat lesz. Az USA pedig sokáig kába lesz mindattól, amit megélt. Trump eltűnik-e a süllyesztőben? Holtbiztos válasz erre a kérdésre sem adható, de nem hinném, hogy valaha is elnök lehetne még egyszer. Feltéve, ha azok is így gondolják, akiktől az ilyen dolgok függeni szoktak. Tény, hogy Biden nehéz örökséggel kezdi elnökségét. Már beiktatása napján kénytelen tucatnyi elnöki rendeletet kiadni, hogy visszafordítsa a távozó Trump legvitatottabb intézkedéseit. A leendő kabinetfőnök, Ron Klain a Fehér Ház stábjához intézett körlevélben azt jelzi, hogy az első rendeletek között szerepel a távozó republikánus elnök által egyes iszlám országokkal szemben elrendelt beutazási tilalom feloldása, újracsatlakozás a párizsi klímamegállapodáshoz és a diákhitel-visszafizetések szüneteltetésének meghosszabbítása is. Joe Biden azt tervezi, hogy kötelezővé teszi a maszkviselést minden szövetségi intézményben és az államok közötti utazásokra vonatkozóan. A demokrata párti elnök az éghajlatváltozással és az egészségügyi ellátás bővítésével kapcsolatos rendeleteket is alá fog írni. Az elnök második hivatali napján a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban az iskolák és vállalkozások újraindítását, valamint a kiterjedt tesztelés beindítását célzó rendeleteket ír majd alá, január 22-én pedig utasításba fogja adni, hogy a dolgozó családok érdekében haladéktalanul lépjenek fel a gazdasági válság okozta károk enyhítésére is. Ne folytassuk, mindig, mindenhol gyanús a túl sok ígéret. Kies hazánkban is mennyi jót és szépet vetített előre a választások után összeállt kormányzás, és mi lett belőle!