Sztárok feketében. Ez is jól mutat a hollywoodi vörös szőnyegen.
Sztárok feketében. Ez is jól mutat a hollywoodi vörös szőnyegen. De meglepő. Máskor csupa szín, csupa pompa, csuda csillogás kápráztatta el az érdeklődőket a Golden Globe díjkiosztó ünnepén. Ezt a vasárnapi gálát, a 75.-et a fekete estélyi, a fekete öltöny uralta. Talán még a fehérnemű is fekete volt. A tévéközvetítésből erről nem bizonyosodhattunk meg. Egyik-másik celeb bájaiból azonban elég sokat megmutattak. Többen mély dekoltázzsal, cseles divatkreációs ötletekkel ellensúlyozták a hivalkodó színek hiányát. És csilli-villi ékszertüneményekre is közelített a kamera. De ezt nem részletezem, nagyon sokan láthatták a tévéközvetítést, ha nem élőben, akkor utólag, mindenki levonhatta a saját következtetéseit. Kommentárokkal is tele a média, jobb, ha tartózkodóbb maradok, s máskorra tartogatom az esetleges epés megjegyzéseket. Továbbra is kényes a téma, amely az amerikai filmfőváros e nagy, mondén eseményét így megváltoztatta. Bár a gálán a szexuális zaklatás elleni kirohanás kevésbé hevesen nyilvánult meg, mint ahogy előzetesen számítottak rá, a #MeToo mozgalom az óceánon túl máig nem lanyhult, és Európában is erőteljesen érezteti hatását. Nálunk nem annyira, tájainkon inkább a melegekről szövegel a nép. Ne értse félre, kedves olvasó, a kijelentés a szokatlanul magas hőmérsékletre vonatkozik, hetek óta azon sopánkodunk, hogy valahol még visszaüt majd ez a természetellenes téli kora tavasz. Bezzeg Amerikában! Ott még mindig dideregnek a derék amcsik. Kaliforniában kevésbé, arra a vidékre – tudjuk földrajzilag – rátelepedtek a melegek. Várható volt egyébként az ünnepség színeváltozása, sokan előre bejelentették, hogy a #Time’s Up/Lejárt az idő mozgalom je-gyében viszonyulnak a rendezvényhez, és juttatják kifejezésre tiltakozásukat a nők zaklatása, a velük szembeni egyenlőtlen bánásmód ellen. A gála résztvevői a kezdeményezés kitűzőjét is viselték. Érthető, hiszen az Év Embere díjat is a MeToonak ítélte a közvéleményt nagyban befolyásoló, tekintélyes Time magazin. Ha már itt tartunk, azt is mondjuk el, hogy az Arany Glóbusz Cecil B. DeMille nevével fémjelzett életműdíját ezen az estén a rendkívül népszerű és befolyásos Oprah Winfrey vehette át. Ő is ennek az ügynek az egyik fő szószólója, különben az első fekete nő, aki ezt a kitüntetést megkapta, és köszönő beszédében ismét vehemensen kiállt a női jogok érvényesítése mellett. Winfrey díján kívül még 24 elismerést osztottak ki a kitüntetésre jelölt filmek és tévésorozatok alkotói, szereplői között. Olvastam ugyan a mostani filmtermés és a gála kapcsán olyan véleményt, miszerint „győzött a girlpower, de a katarzis elmaradt”, s mint írják, a film kategória szegényesebb kiemelkedő alkotásokban, mint az előző években, valószínűbb azonban, hogy a lapok szívesebben ugrasztják ki a kedélyeket borzoló címeket a dicsérőeknél. Magam abban a szerencsében részeltettem, hogy az elmúlt hetekben láthattam néhány joggal dicsért és jutalmazott tévésorozatot, ezek közül ajánlok most egyet az önök figyelmébe. A Hatalmas kis hazugságok (Big Little Lies) című hétrészes minisorozatot, amely négy díjat hozott a megvalósítóinak. Tényleg nagyon jó, érdekes és különleges légkörű produkció, s nagyszerűek a színészek benne. Megérdemli a legjobb minisorozat rangot, Nicole Kidman pedig a legjobb női főszereplőnek, Laura Dern és Alexander Skarsgard a legjobb női, illetve férfi főszereplőnek járó Golden Globe-ot. Biztos önöknek is tetszeni fog, ha lehetőségük lesz megtekinteni. Még akkor is, ha minket itt, Romániában nemcsak a „hatalmas kis”, de a hatalmas nagy hazugságokhoz is hozzászoktattak.
