2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kedden reggel a marosvásárhelyi városháza gyűléstermében Fülöp Loránd-Árpád, a Környezetvédelmi, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium országos helyreállítási és ellenállóképesség-növelési terve (PNRR) alkalmazására létrejött osztály vezetője, Tóth Rezső, a brassói központú erdészeti őrség, valamint Kovács Levente-Mihály, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Nagy Zsigmond és Nicolae-Florin Pălăşan alprefektusok társaságában kevés érdeklődő előtt bemutatta a minisztérium által a PNRR keretében finanszírozott erdősítési programot. 

A klímaváltozás hatásait mérsékelő programot 2022. november 25-én indította el a környezetvédelmi minisztérium, célja, hogy az országos helyreállítási alap finanszírozásával mintegy 56.700 hektár új erdőt hozzanak létre Romániában. A minisztérium adatai szerint jelenleg 6.606.618 hektár erdő borítja az országot, ez az összfelület 27,7%-a. Az európai átlag 39%, így a program azt is célozza, hogy Románia közelebb kerüljön az európai átlaghoz. Az ország legtöbb erdeje Suceava megyében van, ott a megye területének a 49,7%-át borítják erdők, 40% feletti erdővel rendelkezik Neamţ, Bákó, Kovászna, Krassó-Szörény, Hunyad, Gorj és Vâlcea. Maros megye területének 31,5%-a erdő. A legkevesebb erdős terület Teleorman, Konstanca, Tulcea, Brăila, Ialomiţa megyében van. 

A pályázati keret a 2022–2026-os időszakra 803 millió euró, ebből 730 milliót szánnak az erdősítésre, 50 millióra lehet pályázni csemetekertek létrehozására és fenntartására, 22 millió eurót a talajerózió megelőzésére, 1 millió eurót a műszaki asszisztenciára, vagyis az erdősítési tervek elkészítésére szánnak. A tervek szerint az unió által az ország rendelkezésére bocsátott pénzösszegből 56.700 hektár területet lehet erdősíteni, ugyanakkor 351 hektár városi erdő létesítését is támogatják, továbbá 90 csemetekertet és 22 helyen talajjavító erdősítést, fatelepítést is finanszíroznak. Gyakorlatilag bárki pályázhat: magánszemélyek, jogi személyek, közigazgatási egységek, társulások, közbirtokosságok. Nem kell bizonyítani a tulajdonjogot, elég egy földterületbérleti dokumentum. A tulajdonos azonban fel kell vállalja, hogy 20 évig gondozza az így létrehozott erdőt. A finanszírozást 6 évig folyósítják. Évente 456 eurót kaphat hektáronként az így erdősített terület gazdája. Ezenkívül támogatják a terület kertelését is, 100 méter kerítésért héával (TVA) együtt 1682 lejt kaphat a pályázó. Az említettek mellett, amennyiben mezőgazdasági területet erdősít, és ezt megelőzően APIA földalapú támogatásban részesült, akkor 12 évig a mezőgazdasági veszteségért hektáronként még 190 eurót kaphat. A pályázónak a szaktárca impaduriri.mmap.ro internetes elérhetőségén kell számlát nyitnia. Kitölt egy formanyomtatványt, majd a regisztrálást követően kézi vagy elektronikus rajzzal be kell jelölnie egy térképen az erdősítésre szánt területet. Fülöp Loránd felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi tapasztalatai szerint volt, akit elutasítottak, mert a rajz nem felelt meg a valóságnak, fedte a szomszédos telket, vagy építményt és egyéb, erdősítésre nem alkalmas területet is befogott. Az emelt értékű legelőket sem lehet erdősíteni. Volt, aki ilyenre is igényelt támogatást, és elutasították. Az erdősítési tervet kötelezően a progresulsilvic.ro/comisia-de-atestare elérhetőségen levő tervezők készíthetik el. Miután ezt is feltöltik, és láttamozza az erdészeti őrség, a minisztérium átutalhatja a pénzt az igénylőnek. 

Fülöp Loránd tájékoztatása szerint eddig 5600 hektár területre adtak ki elvi jóváhagyást, még 500 hektáron dolgoznak, további 600 hektárt ellenőriznek, 1400 hektár területet elutasítottak. 

A bemutatót követően a teremben levők kérdéseket tehettek fel a hatóságok képviselőinek. Ştefănescu Dănuţ, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség főfelügyelője felhívta a figyelmet arra, hogy természetvédelmi területet (Natura 2000) nem lehet erdősíteni, továbbá azt is kifejtette, hogy a terület rendeltetését nem az ügynökség kell megváltoztassa, hanem a közigazgatási egység a jóváhagyott területrendezési tervek alapján. Balog Elemér vámosgálfalvi polgármester kifogásolta, hogy sokat kell várni a környezetvédelmi engedélyre. Az ügynökségvezető és az államtitkár válaszként elmondta, hogy minden engedélyt nyilvános vitára kell bocsátani, ami jellegétől függően 10 naptól 30 napig terjed, ezért húzódik az egyébként egyszerű ügyvitel. Továbbá az is kiderült, hogy a projekt utófinanszírozású, így az erdősítést vállaló a saját költségén végzi el a munkálatokat, amelyeket utólag elszámolnak. Fülöp Loránd megjegyezte, a minisztérium tárgyalásokat folytat bankokkal, hogy előnyös kölcsönökkel segítsék az érintetteket. 

Érdeklődésünkre az is kiderült, hogy nem kell megváltoztatni a terület rendeltetését, mezőgazdasági területként szerepelnek a telekkönyvben, így ezekre nem vonatkozik az erdőgazdálkodási jogszabály (regim silvic). Így értelmezésünkben ezek gondozására nem lehet alkalmazni erdészt, és végül nem jelennek meg az erdősített területek az országos nyilvántartásban, hiszen elméletileg továbbra is mezőgazdasági jellegük van. A hatóságok jelen levő képviselői elismerték, hogy ez a kérdés még nem merült fel, bár Szeben és Kolozs megyében nem telekelték be mint erdős területeket. Így a jövőben ezen is gondolkodniuk kell majd a pályázatkezelő minisztérium illetékeseinek. 

A kérdéseket követően Fülöp Loránd más, a PNRR által támogatott programokra is kitért. Beszélt a digitális hulladékudvarok létesítéséről, a községi hulladékgyűjtő állomások, a közösségi trágyatárolók, a komposztállomások kialakításáról, illetve egyes biogázfejlesztő állomások létrehozásának finanszírozásáról, valamint a kistelepüléseket támogató ivóvíz- és csatornahálózat-kiépítési tervekről. A projektek különböző fázisban vannak. Egyeseket már finanszíroznak, másokra most készülnek a pályázati kiírások. A programokat a minisztérium honlapján, illetve az országos helyreállítási és ellenállóképesség-növelési tervet kezelő osztály elérhetőségein lehet követni, az államtitkár személyesen is tájékoztatja az érdeklődőket a lehetőségekről, hiszen egy ilyen körút egyik állomásaként került sor a marosvásárhelyi találkozóra is. 

Fotó: Vajda György


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató