Erdélyi magyar népviseletek (49.)

Szászcsávás a Kis-Küküllő alsó folyása mentén fekszik, Bonyha és Vámosgálfalva között, 16 kilométerre Dicsőszentmártontól. A férfiviselet a környező falvakéhoz hasonló. Zöld kalapot viseltek a fiatalok a XX. század elején, szürkét, feketét, esetleg barnát a házasok, idősek.

Szászcsávási legények 1937-ben (Gólya Melánia tanárnő gyűjtése)

Szászcsávás a Kis-Küküllő alsó folyása mentén fekszik, Bonyha és Vámosgálfalva között, 16 kilométerre Dicsőszentmártontól. A férfiviselet a környező falvakéhoz hasonló. Zöld kalapot viseltek a fiatalok a XX. század elején, szürkét, feketét, esetleg barnát a házasok, idősek. A fiúk az 1930-as években még művirág bokrétát kaptak a szeretőjüktől, de azután már csak az élővirág-csokor jött divatba, minden vasárnap zöldikével körülvett piros-fehér muskátlivirágot tűztek a kalapjukra, és az árvalányhajat is hordták. A besorozott legények nem bokrétát viseltek, hanem a behívólevelüket hajtogatták össze taréjszerűen, s azt tűzték fel bevonulásukig. A téli viselet a kucsma volt itt is, a híres hajdani Méder János munkáját dicsérte; rokona, Méder Gyula ma is él, mindketten bundalájbit is varrtak. Az ing mellészabott és hasított, 3-3 hajtás volt a gombolás két oldalán levarrva díszként rajta. Általában rázott anyagból varrták, ebből szőtték az alsónadrágot is az asszonyok, és a nyári kabátot. Csak az ünneplő ing volt házi gyapotszőttes. Az inget vállban és a kézelőn is ráncolták, a mandzsetta 3 kicsi gombbal csukódott. A nyaka is 2-3 kicsi gombbal gombolódott, kétujjnyi széles kis, hegyes, visszahajtott gallérral. 1950 körül jelentek meg a bolti, elöl végiggombolós ingek. A lájbit is házilag szőtték szürke, fekete gyapjúból, simán, gallér nélkül. Mikefalván volt gyapjúfésülő, Vámosgálfalván és Libánfalván ványolták. A lájbi alsó zsebekkel készült, s díszítetlen volt. Fehér harisnyát, esetleg szürkét szőttek az asszonyok, amit 1940-ig viseltek a férfiak a faluban. Ezen sem volt zsinórdísz, csupán sötét színű zsebszegély. A priccsesnadrág, ami felváltotta, szintén házilag készült szürke posztóból, s 1956-ig viselték. A fiúknak, férfiaknak kenderkabátot, firizst szőttek nyárára. Nagykabátot is szőttek, ezt flanellel, diftinnel bélelték, s báránybőr gallért tettek rá. Öt gombbal csukódott, két alsó zsebe volt. Ezt is az 1950-es évek végéig hordták. A legtöbb posztóholmit házilag varrták meg, vagy Mikefalvára vitték varratni, mert a faluban nem volt hozzá varrógép. Bakancsot hétköznap, bokszcsizmát ünnepeken vettek fel. A vőlegény a XX. század elején ehhez a ruhához mirtuszcsokrot viselt a mellén. Az 1960-as években még elvétve hordták a népviseletet, az öregek pedig 1970-ig, aztán polgári ruhába öltözött mindenki.

Szómagyarázat

rázott = kender gyapottal szőve

firizs = kenderszőttes kabát