Épített örökségünk

Az erdőszentgyörgyi templom

A falu feletti északi dombtetőn már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, onnan vitték a templomba az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének a földi maradványait. Az „ódon templom” már Orbán Balázs idejében is több átalakítás nyomát viselte. A középkori istenháza a község központjában áll, ahogy a Rhédey család kastélya is. 

Az orgonák, a kép

Bartos Miklósnak és Döme Lászlónak tudomása van arról, hogy a templomnak az első orgonája, mely hatváltozatú volt, 1804-ben készült gróf Rhédey Mihály adományából. Ezt az egyház megfestette és megaranyoztatta (ára ötszáz r. f. volt).

Az új orgonát 1927-ben Einschauk Károly brassói orgonagyáros készítette 170 ezer lejért. 1928 januárjában a presbitérium felkérte Schuster Frigyes helybeli orgona- és zongorakészítőt – aki különben zenekonzervatóriumot végzett –, hogy az új orgonát minden tekintetben vizsgálja át. A szakértő elismerő véleményt nyilvánított róla.

A szentély belsejében freskótöredékek láthatók. Debreczeni László restaurátor beszámol róla, hogy két egymásra festett freskóréteget talált. Az alsó réteg a templom építésével egy időben készült, a másodikat nem a vakolatra, hanem primitív módon, meszelt felületre festették. Az első réteg nyomait az ablakok hajlatában, a második réteget a délkeleti ablak falazatán találta.

A szentély külső falán hasonló módon festett kép maradványa került elő, amelyen egy szent ábrázolása látható. A kép megóvásáról az egyház gondoskodott.

Az istenháza főjavítása

A templom főjavítása 1935. július 14-én kezdődött abból az összegből, melyet

„...őfelsége Victoria Mary, angol királyné nagyanyja emléke iránti kegyeletből lelkipásztorunk, Fülöp Ferenc alázatos kérésére ajándékozott…”.

A kétszáz angol font lejértéke 126 ezer lej volt, emellé jött gróf Bethlen György egyházkerületi főgondnok 100 ezer lejes gyűjtése, nemkülönben az egyházközség tagjaitól önkéntes adományokból begyűlt 15 ezer lejnyi összeg és a körülbelül 120 ezer lejt érő közmunka, amit az egyházközség hívei jó szándékból végeztek el.

„A torony-fedés a régi, megrongálódott pléh fedél helyett felvállaltatott Simó Béla székelyudvarhelyi bádogos mester által 1936. április 14-én 34.500, azaz harminc-négyezer-ötszáz lejért és bevégeztetett 1936. május tizenkettedikén.”

A torony szerkezete változatlan 

A torony szerkezete megmaradt abban a formában, ahogy 1873-ban készült, míg a templomnak a külseje annyiban változott, hogy a hajó három ablaka helyett, amely ugyanolyan volt, mint a szentély három ablaka, kőbélelés nélküli, modern hármas ablakokat tettek. A régi téglapárkány helyébe kieresztett fedél került. 

„…egyebekben régi formáját megtartva teljesen újjáépíttetett a fedélszerkezet Ambrus Márton parajdi ácsmester által, úgyszintén a mennyezet is, amelyet Kovács Mózes felsősófalvi ács, Berecki Mihály erdőszentgyörgyi ács készítettek, míg a díszfestést végezte Debreceni László egyházkerületi templomszakértő, segédkezvén neki Hegedűs Péter erdőszentgyörgyi egyháztag és Kacsó Károly asztalos felesége...”

Kacsó Károly felsősófalvi asztalosmester a régi, rozoga padok helyébe újakat készített, nemkülönben ajtókat és ablakokat. A kőművesmunkálatokat Tar József erdőszentgyörgyi kőműves végezte. Sövér Mihály erdőszentgyörgyi ács a régi téglapadozat helyett új deszkapadozatot fektetett le Mátyás András és Joó János segítségével.

Az összes javítási munkálatok tervezője, vezetője és ellenőrzője Debreceni László egyházkerületi templomszakértő volt.

A romos sekrestyét lebontják

Az 1935. évi helyreállítási munkálatok idején a szentély északi, külső oldalán még látszottak a templomhoz tartozó hajdani sekrestyefalak.

A Demján László építész által a szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentációkban olvasható, hogy a fenti információ szerint feltételezhető, hogy a romos sekrestyét a reformátusok bontották le, és a szentély és sekrestye közötti ajtót befalazták.

A templom harangjairól

Nagy József lelkész 1903-ban készült feljegyzésében ír róla, hogy a toronyban két harang volt. A kisebbik harang hosszúkás alakja a régiségére vall, valamint az is, hogy a használatban a régi járásán az ütő a harangot kétoldalt elkoptatván, más oldalra fordíttatott az ütő járása.

Ez a harang kezdetben felirat nélküli volt, de jelenleg a fél karimájára ez van vésve: „Erdőszentgyörgy megyéje 1669-ben”. A szakember véleménye szerint azonban ez a felirat későbbi kontármunka műve.

A hatmázsás nagyharang körirata:

„Ezen harangot 1797. május 26-án öntette az erdőszentgyörgyi anyaeklésia Isten dicsőségére, szent czéljában segíttetvén két főméltóságos tagjai álltal u.m. Méltóságos Gróf Bethlen Krisztina asszony és Méltóségos Gróf Iklári Bethlen Zsuzsanna asszonyok ő nagyságok által, öntette segesvári Baumgartner János”.

1849-ben a presbitériumhoz felhívás érkezett, hogy a nélkülözhető harangot adják át ágyúnak, vagy adakozzanak az eklézsia kasszájából. Az eklézsia a második javaslatot fogadta el, és ágyúöntésre kiutalt negyven pengő forintot.

Az első világháború idején, az 1916. évi meneküléskor „…szeptember hó elején főispáni rendeletre az itthon maradt néhány emberrel levétettek a Harangok elásás végett, de Kis György községi jegyző önakaratából a katonai parancsnokkal vasútra tétette mindkét harangot, s később a csepelszigeti ágyúöntődéhez vitettek, s itt nyomuk veszett…” – tudósít egy utólagos bejegyzés az 1903-as Nagy József-féle jegyzetben.

Ugyancsak a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációból tudjuk meg, hogy a későbbiekben a nőszövetség gyűjtést rendezett a faluban a harangok felújítására, ugyanis létezett két kisebb és egy nagyobb (120 kg-os) harang, amelyet Bukarestben öntöttek.

 Schuller Rudolf nagybirtokos felajánlott 5 ezer lejt, és javasolták, hogy kérjék a volt patrónus, B. Inczédy Ádám hozzájárulását is.

Klein Oszkár kudzsiri harangöntő ajánlata szerint az összetétele hetvennyolc százalék vörösréz és huszonkét százalék baunkocin, a harangokat kilogrammonként százötvennégy lejért készíti el, és harminc év garanciát vállal. Ajánlja, hogy egy hatszázötven kilogrammos „g” és egy háromszázötven kilogrammos „b” hangú harangot vásároljanak. A meglévő két kisebb, jobb minőségű harangot kilogrammonként nyolcvan lejben átveszi.

Kaunitz nagyszebeni vállalkozó kicsivel drágábban készítette volna el, így a presbitérium a Klein-féle ajánlatot fogadta el.

Sajnos, e két értékes harang sem maradt meg: a második világháború áldozatául estek.

1958-ban újabb harangok kerülnek a toronyba, melyek közül a nagyot Nagybányán, a kicsit egy bukaresti vállalat öntötte.

A kisebbiken az alábbi felirat olvasható: „Isten dicsőségére öntette a hívek önkéntes adakozásából az erdőszentgyörgyi református egyház”.

A nagyobbik felirata: „Vajha ma hallanátok az ő szavát, ne keményítsétek meg a ti szíveteket. Solt 95, 7-8 Isten iránti szeretetből anyaszentegyházunkhoz való hűsége jeléül adományozta ezt a harangot Erdőszentgyörgy hívő református népe”.

A harangon megtalálható az 1577-es évszám, amely – feltehetően – a református vallás erdőszentgyörgyi vélt kezdetére utal.

A toronyóra és amit még tudni kell

A toronyórát 1873-1874-ben készítette a nyárádszeredai Magyarosi Sándor háromszáz forintért. 1932 májusában a presbitérium szerződést kötött ifj. Kállai János és ifj. Csöbi Victor erdőszentgyörgyi lakosokkal a toronyóra teljes rendbehozatalára százötven véka kukorica ellenében.

A templom és az oszlopok külső falait 1796-ban javították harmincöt rénes forintért, majd újból 1836-ban. 1873–1874-ben megnagyobbították és pléheztették a tornyot.

A templomkerítést 1851-ben készítették, 1964-ben a kőkerítést levakolták. 2002 őszén ez leomlott, 2004-ben újjáépítették. A munkálat 700 millió lejbe került.

1972-ben került sor a templombelső és -külső javítására, valamint a bútorzat lefestésére. Egy újabb általános javítás 2001-ben volt (képeink a jelenlegi állapotot tükrözik).

A templom birtokában lévő évszázados tárgyi emlékek

„1643-ban Rhédey János-né Kornis Margit harmincöt forinton csináltatott egy másfél girás, merőben aranyos ezüstkelyhet; két forint 35 dénáron egy éjteles ónkannát az Úr asztalára, s ezek mellett adott egy kivarrott aranyos skófiumos gyolcsabroszt és a kehelyhez egy aranyos keszkenőt, amelyet az erdőszentgyörgyi református egyháznak ajándékozott. Ugyanez az egyház kevéssel utóbb Lázár Györgynétől is kapott egy skófiumal kivarrt gyolcsabroszt, Haller Gábortól egy szép, sohos rostos vékony abroszt.”

1647-ben Rhédey Jánosné adománya egy majolikakanna, egy óntányér és egy ónkanna; 1771 – ezüstkanna; 1776-ban az erdőszentgyörgyi református eklézsiának ajándékozott a gróf és udvari kancellárius egy-két szélből álló sárga, kék, zöld, veres és fekete selyemmel gazdagon kivarrt úrasztalára való abroszt a következő felírással: „készítette Úr asztalára B. Wesselényi Kata 1776”.

1826-ban, Rhédey Claudia konfirmálásakor adományoztak a szülők egy ezüstkelyhet a következő felirattal: „A hálaadásnak poharát veszem és az én fogadásaimat, megadom az úrnak, az ő népe előtt, Solt CXVI 13, 14.”

„Gróf Rhédey László és B. Intczédi Ágnes készíttette ezen poharat az erdőszentgyörgyi református Eclétsia számára, midőn Claudia, kedves leányok legelébb élt volna Úri szent vacsorával 1826. május 14-én”

1909 – ezüstkehely; 1935 – két darab ezüsttányér.

APPENDIX

az erdőszentgyörgyi református templom történetéhez

Alulírott dr. Nagy Attila, mint a néhai Fülöp Ferenc volt bekecsalji református esperes, erdőszentgyörgyi lelkipásztor (1903-1959) unokája, a birtokomban levő eredeti levelek, valamint özvegy Fülöp Ferencné nagyanyám (1907-1994) által közöltek alapján, a következőket tenném a Nagy-Bodó Tibor által megírt soraihoz:

Nagyapám eredeti levelezésének első ízbeni közlése, mely levelezést az akkori bukaresti angol konzullal, ill. Mary királyné személyi titkárával folytatott, úgymint:

1. az erdőszentgyörgyi református templom restaurálásának érdekében

2. a Rhédey Claudina sírboltja megnyitásának engedélyezése az Angol Királyi Ház által (Nagyanyám tudósítása szerint a templom alatt lévő sírboltot feltörve találták, részben kirabolva – Nagyapám betonoztatta le újra!)

3. a templom makettjét Nagyanyám készíttette egy Ész Mózsinak becézett székely ezermesterrel, aki a fafaragásokat készítette, míg Nagyanyám azokat eredeti színeiben festette le – ez a makett a királyi ház múzeumába került)

4. köszönőlevelek az angol konzul és Mary királyné személyi titkára közvetítésében Nt. Fülöp Ferenc lelkipásztor és a presbitérium felé az erdőszentgyörgyi személyes látogatás (angol konzul) és a makett elküldése hozományaként

5. Mary királyné ajándékként küldött saját fényképe nincsen birtokomban, lehet, hogy a Nagyapám letartóztatása alkalmából tűnt el (Văcăreşti-, ill. Jilava börtöneiben volt politikai fogoly).

Kiváló tisztelettel, köszönettel,

Dr. Nagy Attila főorvos