Az 1989-es forradalom a kelet-európai rendszerváltozá-sok között a legvéresebb volt. Az események Temesváron robbantak ki, december 15-én. A város vezetése hatósági erővel kívánt érvényt szerezni egy novemberi bírósági ítéletnek, amely szerint Tőkés Lászlót kötelezték a belvárosi paplak elhagyására, miután Papp László akkori királyhágó-melléki püspök felfüggesztette tisztségéből.
Az 1989-es forradalom a kelet-európai rendszerváltozá-sok között a legvéresebb volt. Az események Temesváron robbantak ki, december 15-én. A város vezetése hatósági erővel kívánt érvényt szerezni egy novemberi bírósági ítéletnek, amely szerint Tőkés Lászlót kötelezték a belvárosi paplak elhagyására, miután Papp László akkori királyhágó-melléki püspök felfüggesztette tisztségéből. Az egyházközség tagjai, értesülve a kilakoltatási végzésről, a parókia elé gyűltek, tiltakozni az intézkedés ellen. 16-án még nagyobbra nőtt a tüntető tömeg, a megmozdulás rendszerellenes jelleget öltött, de a karhatalmi erők brutálisan beavatkoztak és több embert őrizetbe vettek. 17-én még nőtt a tiltakozók tábora, akikre ezúttal tüzet nyitott a hatalom. A rohamosan országossá terebélyesedő események néhány nap múlva Ceauşescu bukásához vezettek.
A december 22-e előtti vérengzések és a következő napokban elkövetett terrorista támadások ügyében kevés büntetőjogi eljárás indult, és amelyek elkezdődtek, azokban is vagy felmentés született, vagy a vádlottak rövid időn belül kegyelemben részesültek. Az események után 19 évvel, 2008-ban született jogerős ítélet a temesvári eseményekben részes két tábornok, Mihai Chiţac és Victor Athanasie Stănculescu ügyében, akik 15 év börtönbüntetést kaptak.
Ma, 22 évvel az események után politikai önkénynek, gazdasági ellehetetlenülésnek vagyunk tanúi, a forradalmárszervezetek a kormány megszorító intézkedései ellen tüntetnek. Egyesek elvitatnák Temesvártól az 1989-es szikragyújtást, elfeledtetnék Tőkés Lászlót, Jászvásárnak tulajdonítanák Temesvár érdemeit, s egyre inkább táplálják a nacionalizmust.
A forradalom halálos áldozatainak száma 1104, ebből 162 a Ceauşescu elleni tüntetések során hunyt el, december 16. és 22. között, 942 pedig a Nemzeti Megmentési Front hatalomra kerülése utáni harcokban. A sebesültek száma 3352 volt, közülük 2245 személyt az új hatalom fellépése után ért lövedék.
Ezekre az áldozatokra kell emlékeznünk minden évben, a szabadság mártírjaira. S 22 évi tehetetlenség ellenére is remélnünk kell, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló.
