Elüldözik a védett madarakat

Pénteken a Székely Vértanúk utcában folytatta fanyesési akcióját a helyi polgármesteri hivatal munkacsoportja. Amint megtudtuk, a lakótelep méretes fáin fészkelő varjak eltávolítására indult újabb hadjárat. A gond az, hogy a megfelelő élőhelyi feltételek biztosítása helyett, ahol természetes módon élhetik az életüket, épp költési időszakban próbálnak szakszerűtlenül beavatkozni, úgymond a lakosság érdekében. 

Emelőkosaras daruskocsival közelítették meg és távolították el azokat az ágakat, amelyeken varjúfészkek ékeskedtek, a jelenlegi akcióval azonban nem oldanak meg sokat azon kívül, hogy néhány fa lombozatát lenyesik. Ráadásul ez a módszer önmagában alkalmazva teljesen hatástalan, mivel a madarak szinte azonnal új fészket építenek a megsemmisültek helyett.

Amint kérdésünkre Marton Attila biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa kifejtette, a varjakat védetté nyilvánították, mivel európai viszonylatban csökken az állomány. A Milvus Csoport helyteleníti és ellenzi a jelenlegi akciót, annál is inkább, mert épp költési periódus van. Amint a szakember hangsúlyozta, a varjak azért költöztek a lakótelepek fáira, mert természetes élőhelyükről elzavarták őket. Az egykori „pártszigeten” éltek tömegesen mindaddig, míg elkezdték ott is a fakitermelést, ezzel megzavarva a természetes ökológiai egyensúlyt. A pártszigetről és a Szabadság utcai körforgalom szomszédságában lévő fákról is száműzték a védett madarakat, ennek nyomán kerestek újabb élőhelyeket a város lakótelepeinek magas lombkoronájában. Valójában országosan megszabnak egy kilövési kvótát, amit a költési időszak előtt lehetett volna megejteni, de városon ez nem kivitelezhető. A szakember hangsúlyozta, hogy értelmetlen és felesleges a kiirtásukat követelni, ugyanis települési fészkeikkel segítik a saját fészket nem építő ragadozómadár- és bagolyfajok városi költését, melyek a varjúfélékkel egyetemben természetes állományszabályozói a többi fajnak és egymásnak is. „Szinte mindenik varjútelepen van egy-két hasznos ragadozómadár – fülesbagoly vagy macskabagoly –, amely elfoglalja a varjú- és szarkafészkeket, és az egérállomány természetes úton való csökkentéséhez járul hozzá. Párzási időszakban zajosabbak, a lakosok a madarak károgására és a pottyantásokra panaszkodnak, de ugyanakkor a szemetet összegyűjtik.

 

Szemétgond – varjúgond

Szakács László, a helyi tanács fakivágásokat engedélyező bizottságának civil tagja kérdésünkre elmondta, hogy a márciusi bizottsági ülésen csak érintőlegesen kerültek szóba a varjak, munkaütemterv kidolgozására nem került sor. 

A legutóbbi ülésen főként a Kárpátok sétányon lévő varjúfészkek eltávolítását említették, civilként akkor is a szakszerű megoldást szorgalmazta. „A bizottsági ülésen is jeleztem, hogy ebben a témában a Milvusszal kell konzultálni. Nem az a megoldás, hogy kivágják a fát, vagy szakszerűtlenül megnyesik, ezzel még nem oldódik meg a varjúprobléma. Amíg nem oldódik meg a szemétlerakó gondja, addig a varjak nagyszámú jelenléte sem orvosolható, hisz a város közvetlen szomszédságában bőséges táplálékforrás áll rendelkezésükre az illegális szeméttelepen.” Mint kifejtette, hozzávetőleges számítások szerint az utóbbi tíz évben mintegy 500.000 lombköbmétert veszített a város, de lehet, hogy ennek a kétszeresét is, aminek következményeként a megyeszékhelyen több száz tonna por és nehézfém rakódik le, mivel hiányzik az a lombkorona, ami ezt kiszűrné.” Amint a szakember jelezte, a fanyeséseket a bizottságnak nem kell engedélyeznie, ezért is látni lépten-nyomon a sok gyenge minőségű fametszést. 

A Milvus Csoport felajánlotta a segítségét, mindenekelőtt azt kellett volna és kellene igénybe venni, mert az nem megoldás, hogy tavasszal, a költési időszakban, lombfakadáskor levágják a varjúfészkes ágakat – hangsúlyozta Szakács László.