Noha jobb helyeken a kabarét az esztendők fordulójának napjára illik időzíteni, nálunk a politikusoknak nem esik nehezére a szürke hétköznapokban sem megdolgoztatni az adófizetők nevetőizmait. A napokban a pénzügyminiszter tett e vidám célért, egy pártgyűlésen eleresztett nyilatkozatával.
Mint mondta, jövőre nagyon komolyan fellépnek az adócsalás ellen, szigorítani fogják a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények büntetési tételeit, és ebben a költségvetési bevételek növekedését célzó hadműveletben jelentős segítség lesz az informatikai rendszerek használata is.
Az való igaz, hogy a háttérben már javában dolgoznak az e-számla bevezetésén. Úgy, ahogyan nálunk szoktak, fejetlenül. Szerencsére a kisfogyasztók jövőre még nem ilyen számlát fognak kapni, egyelőre a céges szféra a kísérleti egere ennek a találmánynak, és az érdekeltek egyáltalán nem találják a dolgot viccesnek. Az energiaszolgáltatókat tömörítő egyik szakmai egyesület vezetőjének a minapi nyilatkozata szerint a dolog úgy fest, hogy a cégeknek kiállított elektronikus számlákat az adóhatóság platformjára kell feltölteni. Ugyanakkor viszont az energiaügyi szabályozó hatóságnak is van szabályozási jogköre, amit szintén be kell tartani. Anélkül, hogy túl sok technikai részletbe másznánk itt bele, az a lényeg, hogy a két szabályozó hatóság előírásai nincsenek összehangolva, így egyelőre az érdekeltek nem tudnak legálisan számlázni. Vagy az egyik, vagy a másik szabályozási jogkörrel rendelkező hatóság előírásait sértenék meg, így a szolgáltatók körbekérdezték az illetékes szakikat felvilágosítás reményében. A hatóságok meg egymásra dobálják át a felelősséget, érdembeli válasz nélkül. És ez kevesebb mint három héttel a rendszer érvénybe lépési határideje előtt történik. Ez is egy újabb iskolapéldája egy eszetlenül kitalált és sebtében összecsapott kezdeményezésnek. Kintről nézve az elektronikus számlázás jól hangzik a mai, technológia dominálta világban, azonban a legjobb technika sem ér semmit, ha nem tudják hatékonyan használni. Ezek után már szinte felesleges említeni, hogy ha egy egyszerű számlázási kérdést képtelenek megoldani, akkor az adócsalók csúcstechnikás nyakon csípése még annyira sem fog működni. Az eddig sem a technikán múlott, hanem a politikai akaraton, mert akkora nagyságrendű csalást, ami ebben az országban csak a hozzáadottérték-adó területén folyik, az illetékesek egyetértő félrenézése nélkül nem lehet elkövetni. Az említett komoly fellépés és szigorított büntetési tételek a gyakorlatban azt jelentik, hogy a jó politikai hátszéllel rendelkező élelmesek továbbra is tarolhatnak, a néhány elkapott balszerencsést viszont az eddigieknél valamivel szigorúbban fogják büntetni.
