2020. július 4., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Iskolaérett-e vagy sem a gyerek?

Március 4-én elkezdődött az előkészítő osztályba való iratkozás első szakasza. Mit is jelent pontosan az iskolaérettség, érdemes-e erőltetni, hogy minél előbb menjen iskolába a gyerek, illetve mire kell figyelni az iratkozásnál? – többek között ezekre a kérdésekre kaptak választ azok a szülők, akik részt vettek a marosvásárhelyi Védem Egyesület által kezdeményezett és Cseke Erzsébet tanítónő által moderált tanulságos beszélgetésen, amelyen Szepessy Brigitta, Gyarmati Harmat-Katalin és Csizmadi Csilla tanítónők, Molnár Andrea iskolapszichológus, valamint Körtesi Sándor iskolaigazgató járták körbe a szülőknek nem kis fejtörést okozó témát. 

Csizmadi Csilla szerint nem kell tartani az előkészítő osztálytól, ugyanis ez nem az iskolai első osztály, hanem maga a nagycsoport, gyerekközpontú és elfogadó. Tankönyv sem íródott az előkészítő osztály számára, csupán segédanyagok vannak, amelyekből válogathat a tanítónő. 

Szepessy Brigitta vidéken tanító pedagógus elismerte: nagy falatnak érezte, amikor először kezdett előkészítő osztályt, felmerült benne, hogy rendelkezik-e kellő kreativitással, lendülettel ahhoz, hogy szépen átvigye az óvodából az iskolába a gyerekeket, hiszen köztudott, hogy másként készül egy tanító és másként egy óvónő. Utóbbinak nagyobb a szabadsága, olyan témákat, verseket, meséket visz be, amelyek a lelkéhez közel állnak, és azokon keresztül közelít meg egy adott témát. 

– Már két előkészítő osztályon vagyok túl, és így utólag úgy érzem, hogy ez igenis egy nagyon hasznos év, és azokat a gyerekeket is sikerül valamelyest felzárkóztatni, akik hátrányos környezetből jönnek. Ez alatt az év alatt nincs az a stressz, hogy minősítést kell adni, nem kell mérni a gyerekeket, van idő felzárkóztatni őket – jegyezte meg a pedagógus. 

Gyarmati Harmat-Katalin szerint az előkészítőbe különböző korú gyerekek kerülnek, van 5 éves és 8 hónapos, de majdnem hétéves is. Az iskolaérettséget mindenki az értelmi intelligenciához köti, és az érzelmi intelligenciára igen kevés hangsúly kerül, annak ellenére, hogy a pedagógus szerint van annyira fontos, mint az előző. Mint mondta, a nulladik év igazából abban segít, hogy a gyerekek megismerjék egymást, a pedagógusok felfedezzék, kinek mi az erőssége, illetve gyengébb pontja, és próbálják felkészíteni a gyerekeket arra, ami majd első osztályban fog történni. Ez az első év úgymond az összeszokásról szól, a korábban félénkebb gyereknek is lehetősége adódik arra, hogy bátrabbá, magabiztosabbá váljon, tehát mire jön a nehezebb rész, az írás, olvasás, már ezeken a kezdeti nehezebb időszakokon túl lesz.

Fotó: Nagy Tibor (archív)


Készségek és képességek, amelyeket nem lehet erőltetni

Az iskolaérettség annyit jelent, hogy a gyerek készen kell álljon arra, hogy fizikailag, érzelmileg, értelmileg és szociálisan megfeleljen az iskolai elvárásoknak – véli Molnár Andrea iskolapszichológus, aki szerint az előkészítő osztály kapcsán eléggé megoszlanak a vélemények. – Azt tapasztalom, hogy a nulladik valójában egy első osztály előtti első osztály, vannak munkafüzetek, ki kell bírni az ötvenperces órákat – jegyezte meg. Mint mondta, vannak szülők, akik nagyon siettetik a gyerekük iskolakezdését, mivel él bennük egy tévhit, hogy minél előbb megy iskolába, annál okosabb lesz. Ellenben statisztikailag nincsen olyan kutatás, ami alátámasztaná, hogy azok a gyerekek, akik hamarabb elkezdték az iskolát, sokkal jobban haladnak utólag, azt viszont igen, hogy ha idő előtt kezdik el az iskolát, az akár káros is lehet a továbbiakban – mutatott rá a szakember. A 45 perces pszichoszomatikus felmérés során olyan alapvető, a szakirodalomban az iskolaérettség kapcsán előírt készségeket és képességeket vesznek figyelembe az iskolapszichológusok, mint a szociális készségek, figyelem, logikai gondolkodás, koordináció, számfogalom, memória, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyerek helyt tudjon állni az iskolában. 

A szakember szerint gyakran fordul elő, hogy elhozza a szülő a gyereket a pszichoszomatikus felmérésre, megtanulják előzőleg a számokat, a gyerek elszámol egytől tízig, akár visszafelé is számol, de amikor megkérdezi a szakember, hogy melyik a nagyobb, a három vagy a nyolc, kiderül, hogy a számfogalom még nincs kialakulva nála. Ameddig a gyermekek nem jutnak el ebbe a fejlődési szakaszba, teljesen fölöslegesen próbáljuk nekik megtanítani a halmazokat, az összeadást, számolást. Az iskolapszichológus hozzátette: az is előfordul, hogy a szülő megszidja a gyereket, ha nem tudta elérni a szükséges minimális pontszámot, annak ellenére, hogy otthon sokat gyakoroltak. 

– Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy ezek készségek és képességek, amelyek egyszer csak ott lesznek, egyszer csak összeáll minden. Ez egy fejlődési folyamat, nem a gyerek a hibás. A szülőnek azonban gyakran teljesen más elképzelése van erről a dologról, mondván, bezzeg a szomszéd gyereknek sikerült, az övének miért nem, pedig semmivel sem butább, mint a másik. 

A hatéves és a hétéves között óriási a különbség. Bekerül az iskolába egy olyan hétéves, aki már mehetett volna hatévesen, és egy olyan hatéves, aki még nem kellene menjen, és ez gondot okoz a tanítónak és a gyereknek egyaránt. Hiába biztatja a tanítónő, hogy ügyes, a gyerek érzi, hogy a többiek sokkal ügyesebbek. 

– Ugyanakkor, ha már mérjük a hatévest, akkor miért nem mérjük a hétévest is, hiszen megtörténik, hogy a kognitív képességei megvannak, de érzelmileg szorongóbb – vetette fel a kérdést a pszichológus. Jelenleg ugyanis az a szülő, aki vissza szeretné tartani még a gyerekét, holott az életkor szempontjából már iskolaköteles, klinikai szakpszichológushoz kell forduljon, a tanfelügyelőségen ezt kérelmeznie kell, tehát sok utánajárással jár, és nem biztos, hogy sikerül. 


Oda kell figyelni a részletekre

Körtesi Sándor iskolaigazgató a beiratkozás menetével kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta a szülőket, illetve a tévedési lehetőségekre is felhívta a figyelmet. Mint mondta, egy tévhit szokott keringeni, miszerint a beiratkozás első szakaszában csak azok a szülők írathatják be a gyerekeiket, akik az adott körzetbe tartoznak. Sok szülő azért marad le, mert tegyük fel Nagyernyében lakik, de vásárhelyi iskolába íratná a gyerekét, és megvárja türelmesen a második szakaszt, mondván, hogy nem oda tartoznak. Ennek azonban semmiféle valóságalapja nincs, ajánlott mindenkinek az első szakaszban a beiratkozási procedúrát megejteni. Ugyanakkor ajánlott a beiratkozási űrlapot otthon alaposan áttanulmányozni, majd amikor megerősítik a már kitöltött űrlapon szereplő információkat, akkor is résen kell lenni és átolvasni, mielőtt ellátjuk a kézjegyünkkel. Az igazgató szerint van ugyanis egy kijelölhető négyzet, amely mellett az áll, hogy ha a beiratkozási kérést a helyek betelte miatt elutasítják, akkor a szülő beleegyezik abba, hogy a gyerek a körzeti iskolába kerüljön, ahová valójában tartozik. Ha tegyük fel, a búzásbesenyői iskolába szeretnénk adni a gyereket, viszont Sáromberkén lakunk, és beikszeljük ezt a négyzetet, amennyiben nem jut be a gyerek a besenyői iskolába, mert beteltek a helyek, akkor a rendszer automatikusan beírja a sáromberki iskolába, ahonnan kiiratkozni már nagyon nehéz. Ezt a négyzetet csak akkor szabad beikszelni, ha szerintünk nem a legrosszabbik opció a körzeti iskola – hívta fel a figyelmet Körtesi Sándor. Hozzátette, ha ezt  nem ikszeljük be, akkor a gyerek az első szakaszban esetleg nem lesz beírva sehová, de ez nem világvége, hiszen ott a második szakasz, és az előző évek tapasztalata az, hogy ha a sztáriskolákban nem is, de sok vásárhelyi tanintézetben maradnak meg helyek. 

Az igazgató megjegyezte, a beiratkozásra bőven van idő, teljesen mindegy, hogy első vagy utolsó nap íratjuk be a gyereket, ugyanakkor a szülőknek nem kell elkérezni a munkahelyről, délután hatig minden iskolának kötelessége fogadni a beiratkozókat. 


Az előkészítő osztályba történő beiratkozás első szakasza március 4-e és 23-a, a második szakasz április 23-a és 30-a között zajlik – derül ki a 2020/2021-es tanév beiskolázási rendjét és módszertanát szabályozó rendeletből, amely február 21-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

A rendelet értelmében azokat a gyermekeket lehet beíratni előkészítő osztályba, akik 2020. augusztus 31-ével bezárólag betöltik hatodik életévüket. A szülők igénylésére a 6. életévüket 2020. szeptember elseje és december 31-e között betöltő gyerekeket is be lehet íratni az iskolába, amennyiben az úgynevezett pszichoszomatikus felmérés során iskolaéretteknek nyilvánítják őket.

A rendelet szerint minden gyermeket felvesznek a lakhelye szerinti körzeti iskolába, a fennmaradó helyeket pedig a más körzetekből vagy más településről érkező gyerekek tölthetik be. 

A megyei bizottságok ingyen hívható telefonvonalat létesítenek, amelyen a szülők április 19-éig információkat kaphatnak a beiskolázással kapcsolatban. 

A jelentkezőket a beiratkozási folyamat lezárulása után sorolják be osztályokba, a tanfelügyelőségek által kidolgozott és az igazgatótanács által jóváhagyott, „átlátható, méltányos, diszkriminációmentességet és inklúziót biztosító” eljárás alapján – szögezi le a rendelet.

Eszerint az iskolák és a megyei tanfelügyelőségek február 24-én tették közzé az iskolai körzetek jegyzékét, illetve az előkészítő osztályok számát.

Február 25-e és március 9-e között a tanintézetek nyílt napokat tartanak, ezalatt a szülőknek, a gyerekeknek lehetőségük lesz ellátogatni az iskolákba, elbeszélgetni a tanítókkal. Ugyanebben az időszakban az óvodákban is találkozókat kell szervezni, amelyeken tanácsokkal, útmutatással szolgálnak majd a szülőknek. A pszichoszomatikus felmérésekre február 25-e és március 20-a között kerül sor – szögezi le a rendelet.

Március 26-án a beiskolázásokkal foglalkozó országos bizottság egy számítógépes program segítségével összesíti a beiratkozási kérelmeket, és megtörténik a lakhely szerinti körzeti iskolákba való elosztás. Március 27-e és 30-a között a tanintézetek besorolják a szabadon maradt helyekre a más körzetből vagy más településről jelentkezőket. Túljelentkezés esetén a különféle általános, illetve a tanintézet által megszabott sajátos kritérium alapján rangsorolják a gyerekeket.

Azoknak a szülőknek a kérelmét, akik nem a lakhelyük szerinti körzeti iskolába íratták a gyerme-küket, a kiválasztott tanintézetben azonban nem jutott hely számára, március 31-én tárgyalják majd meg az illetékes bizottságok.

A beiratkozások első szakaszában felvételt nyert gyermekek névsorát, a fennmaradó helyek számát és az első szakaszban elutasított jelentkezők jegyzékét április 1-jén teszik közzé a tanintézetek székhelyén és a megyei tanfelügyelőségek honlapján.

A beiratkozások második szakasza április 23-án kezdődik és 30-áig tart. Az előkészítő osztályokba felvételt nyert gyerekek végleges listáját május 7-én teszik közzé, május 8-a és 15-e között pedig rendezni kell a be nem íratott, de iskolaköteles gyerekek helyzetét – áll még az Agerpres hírügynökség által közölt cikkben.