A hírneves harmincmilliárdos újjáépítési program uniós forrásai a vártnál hamarabb jelentősen megcsappantak. Kétmilliárd eurót elvitt a gazdasági fejlődés, további hárommilliárd a speciális nyugdíjakon úszhat el.
A napokban tette közzé az illetékes minisztérium közlésére hivatkozva az egyik hírportál, hogy az uniós illetékesek lefaragták a helyreállítási program vissza nem térítendő támogatásokban lehívható keretösszegét. Nemcsak mi jártunk így, hanem összesen húsz uniós tagállam. Állítólag ez azért történt, mert a keretösszegeket a 2020. őszi gazdasági előrejelzések alapján számították ki, azonban a 2021-ben jegyzett valós gazdasági teljesítménynek megfelelően még módosították. És így azoktól a tagállamoktól, amelyeknek a gazdasága a 2020-as prognózishoz képest jobban teljesített, pénzeket vesznek el. Ezt azok után teszik a brüsszeli bürokraták, hogy a pandémia idején a reumás éticsigát sprintbajnokká koronázó iramban dolgozták ki az egész helyreállítási programot, és az összekalapozásához megemelték a tagállamoknak az uniós kasszába fizetendő hozzájárulási összegét is. Arról „természetesen” nincs hír, hogy ezt a megemelt hozzájárulást is csökkentik-e hasonló arányban. És az sem kissé cinikus, hogy ha már pénzmegvonással büntetik az akkor vártnál jobban teljesítő tagállamokat, akkor csak a vissza nem térítendő alapok keretét kurtítják meg. Miért nem a program hitelből származó kereteit csökkentették, amivel egyben enyhíthették volna az újjáépítés következő generációkra háruló terheit is? Mert így a jövő adófizetői duplán is élvezhetik majd a zsebükön az uniós aktahuszárok figyelmességét és törődését.
De szép hazánk esetében ehhez a már biztosan elvesztett kétmilliárdhoz hozzáadódik további hárommilliárd eurónyi potenciális veszteség is. Az újjáépítési programban feltételeket is szabtak, a mi esetünkben az egyik ilyen a nyugdíjreform volt. Pontosabban: azt várták a brüsszeliek a regátiaktól, hogy a különnyugdíjak rendszerét szabják fenntarthatóvá és méltányossá. Úgy hírlik, hogy a brüsszeliek nem vágták hanyatt magukat attól a reform címén beterjesztett törvénytervezettől, mely március végén már átment a regáti szenátuson, és döntő fórumként a képviselőháznak kell még ezután szavaznia róla. Idefelől a jófiúk foggal-körömmel ragaszkodnak a kiváltságaikhoz, és jól láthatóan fikarcnyit sem érdekli őket, hogy bármilyen tisztességes nyugdíjrendszer a méltányos hozzájárulás és a korrekt elosztás alapelvei mentén kellene működjön. Ha ennek az lesz az eredménye, hogy további hárommilliárd euró úszik el a híres újjáépítési alapokból, akkor az aranyos kiscsapatnak lassan már kampányolnia sem kell, a kormánykoalíció fogja nekik megnyerni a következő választásokat.
