Egyre több nő vállal szerepet a közéletben

Néhol teljesen természetes, másutt nem nézik jó szemmel

Egyre több nő vállal szerepet a közéletben, a politikában, Maros megyében az RMDSZ-nek három női polgármestere van, ugyanakkor 73 nő nyert önkormányzati képviselői mandátumot az idei helyhatósági választásokon. Országos viszonylatban pozitív példának számít Erdőszentgyörgy, ahol a helyi tanácsban fele-fele arányban vannak jelen a női és a férfi képviselők – hangzott el tegnap azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet Csép Éva Andrea parlamenti képviselő és Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kezdeményezett.

Az RMDSZ Nőszervezetének az egyik fő célja ösztönözni a nőket arra, hogy szerepet vállaljanak a közéletben, hogy legyen lehetőségük elmondani a véleményüket a közösséget érintő problémák kapcsán – hangsúlyozta Csép Éva Andrea.

Mint mondta, az RMDSZ a nemrég lejárt helyhatósági választásokat megelőzően is próbált olyan nőket felkarolni, akik ténylegesen megállják a helyüket a közéletben, rendelkeznek megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy tudják képviselni a közösséget, és a helyi közösség elismerésének is örvendenek, ez ugyanis rendkívül fontos – vélte a képviselő, aki köszönetet mondott a megyei RMDSZ-nek, amiért partnerként tudtak együttműködni az elmúlt időszakban, és közösen tudtak tenni azért, hogy egyre több nő vállaljon szerepet a közéletben.

Míg 2016-ban Maros megyében az RMDSZ-nek egyetlen női polgármestere volt, 2020-ban kettő, a 2024-es választások eredményei nyomán már három települést vezet hölgy, a legutóbbi helyhatósági választásokon Csiszér Izabellát választották meg Havad község önkormányzatának az élére, Kovács Edit, aki szintén az RMDSZ támogatását élvezi, újabb mandátumot nyert Maroskeresztúr élén, Kovács Ilona pedig újabb négy évig vezeti Mezőmadaras községet. – Ugyanakkor egyre emelkedik a nők száma a helyi önkormányzati képviselők körében, míg 2016-ban Maros megyében 41, 2020-ban 62, idén már 73 nő nyert önkormányzati képviselői mandátumot a helyhatósági választásokon – emelte ki a képviselő, majd hozzátette: országos viszonylatban is növekedés van ezen a téren, míg 2020-ban 372 nő töltött be helyi vagy megyei tanácsosi, illetve polgármesteri tisztséget, az idei választások után már 414-re nőtt ez a szám. Országos viszonylatban 2020-ban hat női polgármestere volt az RMDSZ-nek, illetve két függetlenként induló nőt támogattak, idén pedig kilenc nő nyert polgármesteri mandátumot RMDSZ-színekben, és két független női polgármestert támogatott a szövetség. 

– Nagyon fontos a támogatás, amit nyújtani tudunk a nőknek, akik a közéleti szerepvállalás iránt érdeklődnek, viszont ehhez arra is szükség van, hogy legyenek követendő példák, amelyek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy igenis lehet. Sajnos a mai napig gyakoriak az előítéletek, sokan vélekednek még mindig úgy, hogy ha egy nő elmondja a véleményét, akkor hisztizik, ha pedig egy férfi teszi ezt, akkor az a visszajelzés, hogy karakánul kiállt a véleménye mellett. Egymás ügyeit közösen képviselve – férfiak és nők, kéz a kézben – tudjuk igazán elérni, ami arról szól, hogy a magyar családok, gyerekek, idősek érdekei képviselve legyenek – hangsúlyozta Csép Éva Andrea.

Erdőszentgyörgy pozitív példa: fele-fele az arány

Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Erdőszentgyörgy leköszönő polgármestere elmondta, a nemrég lejárt önkormányzati választásokat megelőző időszakban körbejárták a megyét, Maros megye minden településén bekopogtattak a lakókhoz, és egyértelművé vált számukra, hogy az emberek igénylik ezt. Így az a döntés született a megyei szervezet szintjén, hogy ezt évente legalább egyszer meg fogják ismételni a továbbiakban, akkor is, amikor nincs kampány, hiszen az emberek várják, hogy elmondhassák a gondjaikat, amelyekkel a mindennapokban küszködnek, azoknak, akik az érdekeiket képviselik. A megyét járva az is kiderült, hogy a különböző kezdeményezések mögött minden téren ott vannak a nők, akkor is, ha nem látszanak, csak a háttérben dolgoznak.

Erdőszentgyörgy országos viszonylatban is igen pozitív példának számít a nők közéleti szerepvállalása terén, az önkormányzati képviselőknek a fele nő – ők heten vannak – mellettük nyolc férfi képviseli a helyi tanácsban a közösség érdekeit.

A nők, akik közül a legtöbben édesanyák is, teljesen másként látják a világot, a problémákat, mint a férfiak, ezért is szeret velük dolgozni – jegyezte meg Csibi Attila. Mint mondta, az erdőszentgyörgyi önkormányzati munka során is kikéri a véleményüket, kíváncsi arra, hogyan látnak bizonyos dolgokat, ugyanis ez sok esetben segít abban, hogy jó döntéseket hozzanak a közösség érdekében.

A megyei RMDSZ-elnök hozzátette: Maros megyében az egyes településeken változó a helyzet, van, ahol nagyon fogékonyak arra, hogy női képviselet legyen a tanácsban, máshol nehezebben fogadják, nem nézik jó szemmel, de szerencsére egyre nagyobb a nyitottság ebben a kérdésben, inkább az a gond, hogy még mindig kevés nő mer és akar közéleti szerepet vállalni.

Tanácsadás anyanyelven nőknek jogi kérdésekben

Tavaly szeptemberben számoltunk be róla, hogy Csép Éva Andrea képviselő kezdeményezésére létrejött a Női Jogvédő Ügyelet, amely tanácsadást biztosít anyanyelven nőknek jogi kérdésekben. Az erre a célra létrehozott noijogvedougyelet@rmdsz.ro e-mail-címen, valamint a 0725-109-757-es telefonszámon bárki tanácsot, illetve segítséget kérhet, aki úgy érzi, hogy valamilyen jogsérelem éri, vagy kérdése van például a családon belüli erőszak, szexuális zaklatás, válás, gyerekelhelyezés, munkahelyi diszkrimináció, munkaszerződés, gyereknevelési támogatás, családjog, gyermekjog terén. A parlamenti képviselő elmondta: a fogadóóráin számtalanszor tapasztalta, hogy a nők könnyebben megnyílnak egy másik nő előtt, ugyanakkor rengeteg olyan helyzettel találkozott a munkája során, amikor a nők, édesanyák elvesztődnek a törvények útvesztőjében, ezért tartja fontosnak, hogy az ilyen esetekben anyanyelven tudjanak segítséget nyújtani a hozzájuk fordulóknak. A Női Jogvédő Ügyeletet az RMDSZ támogatásával hozták létre, és ma már országos szinten működik. Nem azonnali, sürgősségi helyzetek megoldását vállalták fel, hanem azon nőknek szeretnének segíteni, akik a jogi ügyintézés, eljárás terén bizonytalanságokkal küszködnek, nem értik románul a jogi terminológiát, gondjuk akad egy kérés kitöltésével, vagy éppenséggel nem tudják, hogyan lépjenek tovább egy adott ügyben.

Kérdésünkre, hogy milyen téren kérnek leggyakrabban segítséget az ügyelethez fordulók, Csép Éva Andrea elmondta, hogy a legtöbb gond a gyermektartási díj kifizetésére vonatkozik, sok esetben azzal keresi meg őket a szülő, hogy tehetetlennek érzi magát, mivel nem tudja, hogyan tudná behajtani a másik féltől a gyereknek megítélt összeget. Mint mondta, előrelépés ezen a téren, hogy egy idei törvénymódosításnak köszönhetően, ha az egyik fél három hónapig nem fizeti a gyerektartást, feljelentést kell tenni a rendőrségen, aminek nyomán kötelezik majd erre.

A második leggyakoribb probléma, amivel az ügyelethez fordulnak a szülők, hogy a gyereknevelési szabadságról a munkahelyre való visszatérést követően azzal szembesülnek, hogy felbontják a munkaszerződésüket. Ugyanakkor nagyon sokan kérnek tanácsot a családon belüli erőszakkal kapcsolatban is, a teendőkről, a segítségkérési lehetőségekről érdeklődnek.