Egyre nehezebben birkóznak meg a mindennapi kiadásokkal

A hátrányos helyzetűek még szegényebbek lettek

A kiszolgáltatott helyzetben levő családok 95 százaléka a társadalmi-gazdasági válság közepette nem tudja fedezni az olyan alapvető szükségleteket sem, mint a gyógyszerek beszerzése vagy orvosi konzultációk kifizetése, a gyermekek ellátása, az oktatással kapcsolatok kiadások fedezése, a közüzemi számlák kifizetése – derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket felméréséből.

A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet november végén tette közzé az október 21. és 31. között, az általuk felkarolt családok körében végzett felmérés eredményeit, amelyből kiderül, hogy ezen családok 96 százaléka jelölte meg jövedelemforrásként a szociális juttatásokat, a különféle segélyeket, és 12 százalékuk számára ez az egyetlen jövedelemforrás – áll a szervezet közleményében. A szóban forgó családok több mint egyharmadának (38%) három-négy gyereke van, 8 százalékának pedig 5 vagy annál több. A megkérdezettek 19 százaléka kap pénzt a külföldön dolgozó rokonoktól, és 5 százalékuk részére a szociális segélyeken kívül ezek az összegek jelentik az egyetlen jövedelemforrást. A háztartások 98 százaléka esetében állították az ottlakók, hogy az utóbbi időben nőttek a kiadások. A megnövekedett kiadásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján a legtöbb háztartásnak elsősorban a közüzemi szolgáltatásokra és élelmiszerre kell az eddigieknél többet költenie, majd következnek a gyógyszerek és orvosi vizsgálatok, valamint az oktatás (iskolába szállítás, tanszerek) költségei.

A felmérésben részt vevő családok több mint egyharmadának (34%) származik még bevétele alkalmi munkákból, 18 százalékuk esetében a szociális segélyeken kívül ez a család egyetlen jövedelemforrása. 14 százalékuk állította, hogy egyetlen családtag alkalmi munkából származó jövedelme jelenti a bevételt a szociális segélyeken kívül. Az érintettek 18 százaléka jelölte meg jövedelemforrásként a nyugdíjat, 4 százalék esetében ez az egyetlen jövedelemforrás (a szociális juttatásokon kívül), 3 százaléknál pedig csak egy személy kap nyugdíjat. A családok fele állította, hogy próbál takarékoskodni a számlákon és az élelmiszeren, ami az általuk nevelt gyerekek jólétét veszélyezteti. Sok család az oktatással kapcsolatos vagy a gyerekek egészsége szempontjából lényeges költségeken is takarékoskodni kényszerül. A legtöbbjük azonban elsősorban a szabadidő eltöltésével és a lakásfelújítással kapcsolatos kiadásokon spórol. Ötből két háztartásban (40%) lett alacsonyabb a jövedelem idén ősszel az előző év őszéhez képest, 41 százalékuk esetében a bevételi források nem csökkent, 18 százalékuk esetében nőtt. A legtöbb, szükségben levő család a civil szervezetektől vagy az egyháztól érkező segélyekben reménykedik.

Mindezek ismeretében november 20-án, a gyermekek jogainak világnapján a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet kéréssel fordult a hatóságokhoz, hogy sürgősen lépjenek annak érdekében, hogy a gazdasági válság hatásait ne azok a gyermekek érezzék a legnagyobb mértékben, akik már most is veszélyeztetett helyzetben vannak.

Az Eurostat hivatalos adatai szerint 2021-ben Romániában 1,5 millió gyermeket (41,5%) érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata. A hivatalos adatok szerint a romániai gyermekeket fenyegeti a legnagyobb mértékben a szegénység vagy a kirekesztés Európában. 2021-ben Romániában 10 családból egy nem engedhette meg magának, hogy megfelelően fűtse az otthonát. A százalékos arány 2020-hoz képest kismértékben nőtt (0,1 százalékponttal). A statisztikák szerint ebben a tekintetben a 3 vagy több gyermeket nevelő családok lényegesen kiszolgáltatottabbak (13,3%-uk nem tudja megfizetni a megfelelő fűtést), és a helyzet az egyszülős családok esetében igazán drámai, 23%-uk kénytelen szembenézni ezzel a nehézséggel. Az egyszülős családok körében drasztikusan nőtt azok száma, akik nem tudják rendszeresen fűteni az otthonukat, míg 2019-ben 9,6%-uk szembesült ezzel a gonddal, 2021-ben ez az arány 23%-ra emelkedett. A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet adatai szerint 2020 áprilisában a szülők 23%-a állította, hogy nem tudja megfizetni a gyermeke számára szükséges gyógyszereket, 15%-uk pedig azt, hogy gyermekei nem jutnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz.

Egyre közömbösebbek az emberek

Az élelmiszerek, közüzemi szolgáltatások árának az utóbbi időben tapasztalt drasztikus növekedése azonban nemcsak a legelesettebbeket, hanem szinte mindenkit érint. Vannak szervezetek, például a Solidaris Egyesület, amelyek a hajléktalanmisszió mellett próbálnak segíteni a bajba jutott családokon, időseken. Számítanak ugyanis arra, hogy a magasra rúgó számlák miatt sok család, egyedül élő kisnyugdíjas kerül abba a helyzetbe, hogy nem jut majd a mindennapi betevőre. Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányuk keretében tartós élelmiszerekből álló készletet állítanak össze, hogy amint érkezik a segélyhívás a 0265-555-555-ös telefonszámra, azonnal el tudják juttatni a nélkülözőhöz. A tartós élelmiszer beszerzésébe bárki besegíthet, vagy termékekkel, vagy pénzadománnyal.

Sajó Norbert, a Solidaris Egyesület elnöke lapunknak elmondta, úgy véli, egyelőre a vihar előtti szélcsend időszakában vagyunk, de valószínűleg két-három hónapon belül, amikor megérkeznek a „vastagabb” számlák, több embernél lesz fennakadás az élelem beszerzésében. Szeretetszolgálatként ebben szeretnének segíteni, ezért olajat, pástétomot, halkonzervet, borsó-, gomba- és paszulykonzervet, száraztésztát, kekszet, teafüvet, grízt, prézlit, lisztet, cukrot, puliszkalisztet, rizst, lekvárt, kompótokat akarnak beszerezni. Ezek lesznek a közösségi, városi éléskamrában, ahonnan bárki igényelhet tartós élelmiszert a 0256-555-555-ös telefonszámon hétköznaponként 15-20 óra között. Ugyanezen a számon lehet jelezni, ha valaki bontatlan, ellenőrizhető szavatosságú élelmiszert adományozna erre a célra. Aki pénzadománnyal segítené a közösségi éléskamra feltöltését, az Asociaţia SOLIDARIS RO56BTRLRONCRT0227038401 bankszámlaszámra, Élelem/alimente megjegyzéssel utalhatja át az erre szánt összeget.

Az egyesület októberben indította el a Ne éhezzen senki! kampányt. Az eddigi tapasztalatokról Sajó Norbert elmondta, sem a segítséget kérők, sem az adományozók száma nem a számításaik szerint alakul. Az előző években, ha meghirdettek egy kampányt, viszonylag sokakat megmozgatott, ma viszont azt tapasztalják, hogy az emberek egyre közömbösebbek.

– Egy állandó feszült állapotban élünk, az embereket megijesztik egy-egy hírrel, amit másnap visszavonnak, pár nap múlva jön egy újabb ijesztő hír, majd azt is visszavonják. Jön az újabb koronavírus-hullám, elterjed-e szélesebb körben a háború, vagy mégsem, megemelkedik a gáz ára, de mégsem lesz nagy a baj, mert ársapkát alkalmaznak. Mindezek lassan immunissá teszik az embereket. Mi minden felületen hirdetjük, hogy nem szégyen segítséget kérni, még kevésbé felajánlani, de egyre kevesebben jutnak el odáig, hogy segítséget merjenek kérni.

Naponta kérnek segélyt, elsősorban vidéken, vagy a város szélén élő emberek, de messze nem olyan intenzitással, mint az előző években. Inkább idős vidékiek kérnek segítséget, azt tapasztaltuk, hogy megjelenőben van egy olyan réteg, 40-es, 50-es éveikben járó férfiak és nők, akik az idős szüleiket gondozó gyerekként kimaradtak a tanulás folyamatából, a munka mezejéről, ottmaradtak az idős szülő mellett gondozóként, majd amikor a szülő meghal, gyakorlatilag bevételi forrás, munkahely, szakmai tapasztalat, kapcsolatok nélkül egyedül maradnak. Bajban vannak, idő kérdése, hogy mikor adják el a lakást, hogy feléljék az árát, és mikor válnak akár hajléktalanokká emiatt. 

Sajnos az adományozók száma is elég kicsi, néhány magánszemély és üzletember segített eddig az élelmiszerkészlet előkészítésében, akadt nyolcvanas éveiben járó nyugdíjas is, aki elcipelte hozzánk az adományát, de nem sikerült sok embert mozgósítani az idei kampánnyal – mutatott rá Sajó Norbert.