Egykoron egy időben több Maros megyei csapat volt C osztályos

• 2025-06-04 14:00:00

• Czimbalmos Ferenc-Attila

Miután felmerült annak lehetősége, hogy Maros megye 3. ligás csapat nélkül marad a következő idényre (a Szászrégeni CSM Avântul éppen kiesett, az alsóházi rájátszást megnyerő ACS Marosvásárhelynél anyagi gondok lehetetleníthetik el a folytatást, az ASA pedig, amellyel a télen utóbbiak még közös jövőt terveztek, a múlt héten bejelentette, hogy az Unirea 2018 Nyárádtő helyén a 2. ligában szerepel a nyártól), megnéztük, hogy állt Maros megye a múltban a harmadosztályú csapatok tekintetében, melyik települések képviseltették magukat a szövetségi szervezésben zajló országos bajnokságok legalsó vonalában.

A sportbarátok jól emlékezhetnek rá: Maros megyében Marosvásárhelyen kívül Szászrégennek, Dicsőszentmártonnak, Marosludasnak, Radnótnak és Szovátának is évekig volt C osztályos labdarúgócsapata, főleg a rendszerváltás előtti években. Szászrégen több alkalommal két-három együttessel is képviseltette magát az ország harmadik vonalában, viszont kevesen tudják, hogy két segesvári alakulat két alkalommal is egy időben volt C osztályos, a Nagy-Küküllő menti városnak ugyanakkor 30 évig harmadosztályú labdarúgó együttese volt. Megyénkből Marosvásárhelynek volt egyidejűleg a legtöbb csapata a harmadik vonalban.

Amikor a segesvári foci is helyet követelt magának

A segesvári labdarúgás megyei szinten már az 1926–1927-ös bajnoki évadban hallatott magáról, amikor a város akkori együttese, a Vulturii több alkalommal elutazott a megyeszékhelyre, és barátságos mérkőzéseket játszott a CS Mureșul, az MSE és az MTE alakulatával. A Vulturii helyét idővel a CFR vette át helyi szinten, amely első alkalommal az 1936–1937-es bajnoki idényben lett C osztályos: akkor volt az első év, amikor a klasszikussá vált, földrajzi szempontok szerint körvonalazott ligákba (Északi – két hatos csoport, Déli – két hatos csoport, Nyugati – egy tízes csoport, Központi – egy tizenkettes csoport, Keleti – egy hetes csoport) szervezték a csapatokat. A Segesvári CFR a Központiban rajtolt, ahol 9. lett a pontvadászatban a Balázsfalvi CS és a Nagyszebeni SS előtt, viszont a csoportgyőztes Dicsőszentmártoni Patria, a Talmácsi Fraternitas, a Medgyesi Sparta, a Sepsiszentgyörgyi Klinger, a Nagyszebeni SG, a Brassói Brașovia és a Medgyesi Vitrometan mögött. Egy év múlva a 8. helyen tanyáztak, sőt a Románia-kupa legjobb 16 közé jutásért kiírt körében estek ki, amikor a Kolozsvári Victoriától szenvedtek 6-2-es vereséget. 

Az 1946–1947-es labdarúgóidényben történt meg először, hogy Segesvárnak két csapata is volt a C osztályban: a CFR-nek – amely 7. lett a záróforduló utáni tabellán –, közvetlen ellenfele volt a szintén helyi CSM, amely végül a negyedik helyen zárt, és a Románia-kupában a tizenhatoddöntőben a Kolozsvári CFR ellen maradt alul 2-0-ra. Egy év múlva a helyi CSM a harmadik helyen végzett a C osztályban, viszont az 1962–1963-as idényben a brassói regionális bajnokságba beiratkozott Segesvári Faianța bajnok lett, így felkerült a C osztályba, ahol hat idényt töltött: egy negyedik, egy ötödik, egy tizedik, egy tizenegyedik és egy tizenkettedik hely volt a tarsolyában, majd az 1968–1969-es idényben, már a CFR-vel egyesülve, a 14. lett, így visszakerült a megyei bajnokságba. 

Egy év múlva megnyerte a 16 csapatos megyei bajnokságot a marosvásárhelyi Viitorul (2.), a szászrégeni Oțelul (6), a marosvásárhelyi Lemnarul (8.), a Cukorgyár (10.), a Dermagant (11.), a szintén helyi Gloria (13.), a Mureșul Készruhagyár (14.) és a Ciocanul (15.) előtt (utóbbi kettő kiesett a megyeiből), majd a C osztályba jutásért kiírt selejtezőn jobbnak bizonyult a brassói ICIM-nél. 

Így az 1969–1970-es idénytől kezdődően, 20 éven át Segesvár a labdarúgó harmadik vonalban volt jelen, az 1975–1976-os szezontól kezdődően Metalul néven futott. 

Fennállása legjobb eredményét a C osztályban az 1977–1978-as idényben érte el, amikor az alakulat ezüstérmes lett. Abban az évben csoportbeli ellenfele volt a többi közt a marosludasi Mureșul, a dicsőszentmártoni Sticla, a szászrégeni Avântul és Oțelul is. Ugyanennek az idénynek a végén a megyei bajnokságot az idővel újjáalakult segesvári Faianța nyerte meg, amely a C osztályba való selejtezős párharcban a Vișinul Sajómagyarós csapatát múlta felül 4-1-re (4-0, 0-1). Így a következő, 1979–1980-as idényben újra két csapattal volt jelen Segesvár a C osztályban (a Metalul 4., míg a Faianța a 16. lett, mindössze 9 pontot teljesítve, így utóbbi búcsút mondhatott a csoportnak a bajnokság végén. 

Érdekességként említhető, hogy az 1982–1983-as idényben a helyi Nicovala vállalat által anyagilag támogatott Metalul a 4. helyen végzett a bajnokságban, viszont a Románia-kupában a legjobb 32 között búcsúzott a sorozattól a Temesvári Politehnica ellenében (0-2). Az együttes utolsó alkalommal az 1989–1990-es idényben szerepelt a C osztályban (15.), így az első helyről került vissza a megyei bajnokságba, amelyet egy év múlva megnyert ugyan, de kettős osztályozó mérkőzésen alulmaradt a tordai Sticla Arieșullal szemben. 

A hetvenes és nyolcvanas években a Metalul és a Faianța ellenfelei voltak a Románia-kupában vagy formaellenőrző találkozókon olyan nagynevű csapatok is, mint például a Dinamo, az FC Argeș, a petrozsényi Jiul, a Sportul Studențesc, az FC Nagybánya vagy az AS Armata, sőt a segesvári szurkolók – akik a hazai mérkőzéseken átlagban mintegy 2000-3000-en voltak jelen a meccseken –, élőben láthattak olyan egykori kiváló labdarúgókat játszani kedvenc csapatuk ellen, mint Dobrin, Nagy Miki, Rotariu, Șunda, Bozeșan, Cazan, Coraș, Hagi, Moraru, Cămătaru vagy Kávai. 

Mikor volt a legtöbb csapata Maros megyének a C osztályban?

Az 1986–1987-es szezon volt az első, amikor Maros megyének a C osztályban a legtöbb, 7 együttese volt, amelyeket a 11. csoportba sorolták be: a segesvári Metalul mellett itt kapott helyet a Fazakas Árpád és Dorin Naste által edzett Elektromaros – amely csoportgyőztes lett az Avântul előtt –, a Metalotehnica, a marosludasi Mureșul, továbbá a szászrégeni Metalul és Oțelul is. Ez volt az első idény, amikor a hegedűk városából három alakulat volt egy időben C osztályos! De megemlíthető az is, hogy a csoportbeli ellenfelek közt jelen volt még a gyergyószentmiklósi Viitorul, a székelykeresztúri Unirea és a székelyudvarhelyi Progresul is. 

Az 1987–1988-as bajnoki évadban szintén hét Maros megyei csapat volt tagja a C osztály XI. csoportjának: a segesvári Metalul mellett a Marosvásárhelyi Metalotehnica, a marosludasi Mureșul, a szovátai Medve-tó, valamint a három szászrégeni alakulat, az Avântul, a Metalul és az Oțelul! Az Elektromaros hiányában – amely már újdonsült B osztályos volt –, a csoportot a Hajnal Gyuszit is soraiban tudó Avântul nyerte meg (77-22-es gólkülönbséggel, 66 pontot teljesítve). 

Az 1989–1990-es bajnoki szezonban a sors és a sportági szövetség szeszélye folytán a Maros megyei C osztályos együtteseket a Moldva-orientált II. csoportba sorolták be. Így a hat Maros megyei együttes, azaz a segesvári Metalul, a Metalotehnica, a marosludasi Mureșul, valamint a szászrégeni Avântul, Metalul és Oțelul (immár harmadik alkalommal képviselte Szászrégent három csapat a C osztályban!) harcolt a pódiumi helyekért, a többi közt a csíkszeredai Rapiddal, a székelyudvarhelyi Progresullal, a székelykeresztúri Unireával, a gyergyószentmiklósi Jövővel, valamint a maroshévízi Mureșullal együtt. A bajnokság végén a segesvári Metalul és a szászrégeni Oțelul kiesett a C osztályos csoportból, Maros megye bajnoka pedig a radnóti Energia lett, a marosvásárhelyi IRA-t megelőzve.