Abban a hatóságok, illetve politikai pártok egyetértenek, hogy hatékonyabban kell fellépni a falopások, a környezetkárosító bűncselekmények ellen. A megvalósítás módját azonban különbözőképpen látja az RMDSZ, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), szemben a többi parlamenti párttal, ez a szenátusi szavazás eredményén is meglátszott. Öt párt, köztük a PSD és PNL szavazta meg a szenátusban „az erdők DNA-ja”-ként emlegetett törvénytervezetet, az RMDSZ tartózkodott.
A törvénytervezetet a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói terjesztették még márciusban a parlament elé, arra hivatkozva, hogy Romániában súlyos környezetszennyezéssel kapcsolatos problémák vannak, rendszerszintű a korrupció, több száz millió euróra rúgnak az adózatlan bevételek, miközben az utóbbi öt évben az erdőtörvény megsértéséért csupán háromezer magánszemély ellen indult eljárás kisebb falopási ügyekben, egyetlen (!) céget bírságoltak meg, ugyanakkor környezetvédelmi bűncselekményekért egyetlen büntetőper sem indult. Az előterjesztők hangsúlyozták, hogy Romániában évente 20 millió köbméter fa tűnik el nyomtalanul, 20 ezer ember veszti életét a légszennyezés okozta betegségek következtében, és súlyos, visszafordíthatatlan károkat okozó környezetrombolás zajlik. A PSD szenátusi frakcióvezetője, Radu Preda szerint a koronavírus-járvány miatt elrendelt két hónapnyi szükségállapot idején „elképzelhetetlen mértékű lopás történt az erdőkben”. E bűncselekmények megfékezéséhez szigorú hatósági fellépésre van szükség.
Bár a PNL a képviselőházi szavazáskor tartózkodott, ezúttal – egy Klaus Iohannis államfő és Dan Barna USR-elnök közötti tárgyalás eredményeként – a liberálisok is támogatták a törvénytervezetet.
Az RMDSZ a környezetkárosító bűncselekmények felderítésére szakosodott különálló vádhatóság, a környezetvédelmi ügyészség (DIIM) létrehozásával kapcsolatban azt közölte, hogy támogatja a törvénytelen fakivágás megelőzését és szigorú büntetését, viszont nem támogat olyan javaslatokat, amelyeknek „csupán a bürokrácia növelése és újabb intézmények létrehozása a céljuk”, a szóban forgó vádhatóság helyett egy erre szakosodott rendőrségi alegység kellene foglalkozzon a falopások meggátolásával és büntetésével. A CSM véleménye szintén szembemegy a kezdeményezőkével, a bírói tanács szerint az új vádhatóság létrehozása gyengítené a meglévő ügyészségeket és a rendőrséget, hiszen ügyész- és rendőrhiányban szenved Románia, ugyanakkor átfedések lesznek a DNA hatáskörével. A CSM országos stratégia kidolgozását tartja szükségesnek a környezetkárosító bűncselekmények elleni fellépést illetően.
Ha eltérően is látják a környezeti problémák megoldásának módját, mindenképpen előrelépés a törvény elfogadása, annak ellenére, hogy a jelenleg is érvényben levő törvények, a hatóságok (környezetvédelmi ügynökség, környezetvédelmi őrség, erdészetek, rendőrség-ügyészség-bíróság, DNA), ha akarták volna, felgöngyölítik a nagykorrupciós ügyeket. Nem abban kell kimerüljön a rendőri tevékenység, hogy a rőzsét szállító szekerest hurcolják meg. A nagy falopások felderítése elmaradt, az új vádhatóság működése sem indul meg villámgyorsan. Summa summárum: még jó sok millió köbméter fa tűnik el, mire valakik komolyan veszik a környezetkárosítás drámai következményeit.
